Tűzoltó leszel vagy katona?

Egy – egy műszaki berendezés utolsó beállítását végzik a szakemberek. A
szervezők reagálásaiból érezhető a feszültség, bennük van a drukk, hogy
a 11. alkalommal megrendezésre kerülő nyílt napon a laktanyába érkező
vendégek hogyan fogják érezni magukat.

Katonás pontossággal nyitják meg nyolc órakor a kapukat és már érkezik is az első csoport. Középiskolás fiúk. Vezetőjük a kapunál megkapja a rövid tájékoztatást, a programot és a honvédelmi tesztlapokat, illetve a programhelyszínek térképét. A tanár úr a beléptetést követően létszám ellenőrzést csinál és megállapítja, hogy 2 fő hiányzik az osztályból. Érdeklődik, hogy ki tud róluk valamit. Van információ, a két hiányzó hamarosan a hátsó kapuhoz érkezik. Kihasználják, hogy ők az elsők és a csapatzászló előtt készítenek egy közös fényképet. A tanár úr elmondja a fiataloknak az elvárásait és azt, hogy a rendezvény helyszínét tizenkét óra után lehet elhagyni. Most mindenki szabadon mehet arra a bemutatóhelyre, ami a számára szimpatikus.

Csordás István az Eötvös Lóránd Műszaki Középiskolából hozta el az osztályát. Már évek óta jönnek ezekre a rendezvényekre. Nagyon hasznosnak tartja a nyílt napokat, mert a diákok nagyon sokat tanulnak. Az iskola jellegénél fogva, olyan fiatalok vannak itt, akiket érdekel a technika, ezen belül a haditechnika. Véleménye szerint a honvédelmi napok megrendezésére most is nagy szükség lenne. Az egy olyan nap volt, aminek a rendezvényeivel, főleg a versenyeivel össze lehetett kovácsolni a közösségeket. “A fiataloknál ma nincs olyan szervezett rendezvény, ami ezt pótolná. A honvédelem kérdéseivel egyedül az osztályfőnöki órákon tudunk foglalkozni, de ezt az időt kevésnek tartom erre a témára. A modern technika és a szervezett élet bemutatása példaértékű a fiataloknak", vélekedik. Miközben beszélgetünk, a két késő fiatal odaköszön a tanár úrnak. „Jól van fiúk, látom hogy megjöttetek, de azt tudjátok, hogy ez öt perc késés volt, és számoljatok azzal, hogy ez az öt perc tíz plusz házi feladatot jelent!"

A kapcsolatuk az alakulattal nagyon jó, az egység az iskola felkérésére rendszeresen megjelenik a rendezvényeiken, az elmúlt években még fegyverbemutatót is tartottak. Egyébként büszkén mondja, hogy több diákja választotta már a katonai hivatást.

Közben egyre többen érkeznek. Látni, hogy a rendezvény házigazdái is kezdenek feloldódni a sok gyerek láttán. Van, aki az alkalomhoz illően öltözik és terepszínű ruhában jött ide, de a pólók feliratai sok mindenr mondanak az életről és helyszínekről. Sokaknak jelenhet újdonságot egy újkori életbölcselet, az egyik póló felirata: „A bort tisztán, a sört piszkosul szeretem!" Két fiatal tanárnő már az elején a rendezést dicséri. “Az a jó, hogy ma nincs az a nagy hőség, mint tegnap!" Ez egy jó pont volt a rendezőknek.

Pici óvodás gyerekek érkeznek és felsorakozott harcjárművek láttán rögtön jönnek a megjegyzések, találgatások és a nagy felismerések. „Nézzétek! Ott egy tank!" Természetesen tanknak itt nyoma sincs. Más gyerekek már a járművek belsejében kutakodnak, úgy tűnik, itt is úgy jártunk, mint a törökvész idején: minden – jármű – el van foglalva. Egyesek át is veszik a parancsnokságot, hallani a kiadott elhatározásokat:„ Szóljatok, ha közeledik az ellenség!" Ez a parancs a felderítő főnöknek szólt.

Egy nagyszámú csoport közepén látok két fiatalt, egy tanárnőt és egy tanár urat, akik nagyon készségesen kifejtik a véleményüket a rendezvényről, de előbb elmondják az elvárásaikat a gyerekeknek. A gyerekek vidáman szétszélednek és megkezdik kalandozásaikat a bemutató sátrak között.

Ziegler László és Vörös Ildikó a Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárai. Az iskolából 13 osztály jött el a nyílt napra. A gyerekek nagyon készültek erre, és minden évben szívesen vállalják a látogatással járó plusz nehézségeket. A két nevelő egymásnak adja a szót, feltűnően természetesen beszélnek a rendezvényről. A fiúkat a technika érdekli, a lányok a kutyás bemutatót várják. Õk is úgy fogalmaznak, hogy a honvédelmi képzésnek helye van az oktatásban és egy honvédelmi napra nagyon is szükség lenne. A katasztrófavédelem ebből a szempontból előrébb jár, mert ott vannak szervezett versenyek, amelyekben a gyerekek szívesen vesznek részt. De jó a kapcsolatuk a rendőrséggel és a házigazdákkal is. Fontosnak tartják, hogy a gyerekek lássanak egy olyan helyeket, ahol szervezett élet folyik, tudják, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol egyenruhát kell hordani. “Ezek a találkozások a fegyelem kialakulása szempontjából fontosak lehetnek. Az ilyen rendezvényt követően jobban lehet beszélgetni a gyerekekkel az állampolgári kötelezettségekről is", mondják. Sok dologról esik még szó, többek között a kötelező sorkatonai szolgálat eltörléséről is.

Közben a rendező alakulat kommunikációs tisztjétől, Kátai Róbert főhadnagytól megtudom, hogy az egység 1996-ban alakult meg, és már 1997-től megrendezik a nyílt napokat. Mára rendkívül nagy népszerűsége van ezeknek a rendezvényeknek a városban és a környékbeli iskolák körében. Erre a rendezvényre több mint 40 intézménynek küldték el a meghívókat. A meghíváskor számba veszik a környező települések iskoláit is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján több mint ezer látogatóra számítanak. Minden évben igyekeznek új program elemeket beépíteni, biztosítani ezzel a változatosságot. A másik fő szempont az, hogy a nap során minden korosztály számára biztosítani akarnak olyan elfoglaltságot, ami leköti őket.

Vegyük konkrétan a mai napot. A kicsinyeknek van ugráló vár, a nagyobbak elfoglalhatják magukat a gyöngyfűzéssel és a léggömbhajtogatással, a még nagyobb gyerekek pedig íjászattal és lesz hétméteres rúgóversennyel köthetik le magukat.

Kitelepült a kaposvári toborzó iroda, a sátrukban folyamatosan vetítik a katonai élettel kapcsolatos filmeket. Telepítésre került a repülőgép szimulátor, önálló sátorban található meg a Honvéd Szakszervezet. Nagyon látványos a veterán autók kiállítása, és természetesen nem hiányozhatnak a hagyományőrzők sem, akik régi, eredeti egyenruhákban láthatók és hoztak II. világháborús fegyvereket és lőszereket is. Jöttek a huszárok, akik szép egyenruháikban nagyon feltűnőek, és főleg a kis gyerekek kedvelik őket.

Ahogy megyünk a sportpálya felé, feltűnik, hogy néhány fiatal – négy lány és egy fiú – szorgalmasan tologat egy UAZ gépjárművet. A kocsi vezetője nagy nyugalommal veszi tudomásul a fiatalok erőlködését, talán néha még a fékpedál lenyomásával egy kicsit segíti is az erőlködés fokozását, majd mosolyogva közli, hogy ez is a vetélkedők egyike. A lányok szóváltásából megtudjuk, hogy ez már a harmadik forduló volt. Leállnak, fújtatva pihennek. A vezető ülésben lévő őrmester lazán kiszól: „Lányok! Csak ennyi volt?" Erre a reagálás: „Gyertek lányok, toljuk el még egyszer!" És szorgalmasan, mintha elő lenne írva, nekifognak a negyedik fordulónak.

A sportpálya előtt egy sátorban két katona arcfestésre tanítja az érdeklődőket.Egy kislány szívet kér a kezére, megkapja, de abban a pillanatban több tucat kéz lendül a katonák felé, akik leizzadnak. Lesz-e elegendő festék erre a megrendelésre?

Újabb óvodás csoportok érkeznek. Szépen, fegyelmezetten, az óvónénik utasításának megfelelően sorba állnak, felmennek a tűzoltó autóra és beleülnek a vezetőfülkébe. Elmondják, hogy a Nemzetőrsori óvodából jöttek két csoporttal. Először vannak itt, de nagy örömmel készültek az eseményre. Minden járművet meg akarnak nézni és egy kicsit beszeretnének ezekbe ülni. Nagyon figyelni kell, mert a kis örökmozgók nagyon elevenek, ezért a nevelők felelőssége nagyon nagy. Ezért három nagyon éles szempár kíséri a gyerekek mozgását, de a helyi katonák közül is akadnak önkéntesek, akik segítik őket. Előre mondják, hogy hova érdemes menni, és vezetik a gyerekeket a következő technikához.

Közben az előre kiadott programnak megfelelően kilenc órakor megkezdődnek a programok a sportpályán. Rendőrkutya bemutatóval kezdenek. A fiatalok őszinte érdeklődéssel nézik a két fegyelmezett, a gazdáiknak a végtelenségig szótfogadó kutyákat. Ezt követi a házigazdák zenekarának a látványos bemutatója. A zene hatására néhány kis gyerek még táncra is perdül. A nézők több esetben is tapssal jutalmazzák a zenekar által bemutatott produkciót. A Magyar Honvédség 25/88-as Szolnoki Könnyű Vegyes Zászlóalj közelharc bemutatója következik, ami nagyon tetszik a résztvevőknek.

A fiatalokban még tizenegy órakor is rengeteg energia van. Egy kisebb tanári csoport verődik össze, ahol a legfőbb téma az, hogy hol lehet egy jó hűvös ülőhelyet találni. Megtalálják az útszéli padkát és megállapodnak abban, hogy innen csak akkor állnak fel, ha a társaság elindul haza.

Tizenkét óra után egyre több csoport áll össze és indulnak és a kapu felé, látható vidámsággal elhagyva a laktanyát. A vendégek a parancsnoki épület előtt álló, a vezetéshez tartozó tiszteknek megköszönik a vendéglátást és azzal búcsúznak, hogy találkozunk jövőre ugyanezen a helyen.