„Nyugdíjas” harckocsikra tüzeltek
Szöveg: Szűcs László | 2008. szeptember 18. 15:21Különleges, kísérleti lövészetnek adott otthont a MH Bakony Harckiképző Központ (MH BHK) kezelésében lévő, Veszprém közelében található úgynevezett „nullaponti” lőtér. A szakemberek azt vizsgálták, mennyire hatékonyak a Magyar Honvédségben lévő páncéltörő képességű fegyverek.
Még az idősebb tisztek sem emlékeztek arra, mikor rendeztek utoljára olyan lőgyakorlatot, amelynek célanyaga a hadseregben adott pillanatban is rendszeresített haditechnikai eszköz volt. Márpedig szeptember 15–19-e között a „nullaponti" lőtér célterületére két darab, az „aktív szolgálatból" már leselejtezett T–72-es harckocsit állítottak ki az MH BHK szakemberei. Azt a harckocsi típust, amelyik a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár harcitámogató zászlóaljánál, illetve a Bakony harckiképző központnál jelenleg is hadrendben van.
A lövészetet egyébként nem véletlenül szervezték éppen a Bevetési Irány 2008 gyakorlat idejére. Ocskay alezredestől megtudtuk: így a fegyverzet és a személyi állomány is a rendelkezésükre állt, nem kellett külön a lövészet miatt embereket és technikát átcsoportosítani más alakulatokról a lőtérre.
Nos, a lövészetre kivezényelt katonák nem kímélték a harckocsikat. Négy napon keresztül záporoztak rájuk a lövedékek. Kezdetben a lövészkatonák kézifegyvereivel, Gepárd típusú mesterlövész puskával, valamint a BTR–80 és BTR–80/A típusú páncélozott szállító harcjárművek fedélzetére szerelt 14,5 milliméteres KPVT géppuskákkal, és 30 milliméteres gépágyúkkal tüzeltek a célokra.
Ezt követően a páncéltörő alegységeknél rendszeresített Fagot, Konkursz és Metisz típusú páncéltörő rakétákkal vették célba az egykoron szebb napokat látott harckocsikat.
A következő sorozat a levegőből érkezett, hiszen a Mi–24-es harci helikopterek géppuskáival és gépágyúival, valamint nem irányított és irányított rakétáival is megsorozták a célanyagokat.
Zárásként pedig D–20-as ágyútarackok, illetve T–72-es harckocsik nyitottak tüzet a lánctalpasokra. Utóbbiak egyébként kommulatív (vagyis a páncélozott járművek pusztítására alkalmazható) és repeszromboló (azaz az élőerő, a bunkerek és a tüzérségi állások ellen bevethető) lőszerekkel egyaránt tüzeltek.
Természetesen a kísérleti lövészetre meghívott szakértők és vendégek minden egyes sorozat után megtekintették a lőszerek és rakéták hatását, s tapasztalataikat azonnal dokumentálták. Ott játunkkor az egykori harckocsik már leginkább egy szitára emlékeztettek. Ráadásul egy vendégként meghívott őrnagy az egyik harckocsiban ráismert arra a harcjárműre, amelyik katonai pályafutásának elején, első beosztásában, saját szakaszparancsnoki lánctalpasa volt. Mint elmondta: kicsit összeszorult a szíve, amikor meglátta a szétlőtt harckocsi toronyszámát…
Ocskay István alezredes kérdésünkre válaszolva elmondta: az összhaderőnemi parancsnokságon néhány héten belül elkészítenek egy jelentést, amelyben a kísérleti lövészet tapasztalataira építve javaslatokat tesznek egyrészt a T–72-es harckocsik páncélvédettségének növelésére, valamint a katonai alegységek páncéltörő képességeinek fejlesztésére is. Emellett – mivel a lövészetről videofelvételt is készítettek – egy oktatófilm kiadását is tervezik, melyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, illetve a Magyar Honvédség alakulataihoz juttatnának el.
További képek:
Fotó: Szűcs László