Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Öt év múlva nem lesznek britek Afganisztánban

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2010. október 7. 8:33

Öt éven belül kivonják az összes harcoló brit katonai egységet Afganisztánból – közölte szerdán a brit miniszterelnök. David Cameron, aki a Konzervatív Párt Birminghamben folyó éves kongresszusán szólalt fel, kijelentette: 2015 után már nem tevékenykedik majd harci feladatokat ellátó brit alakulat az afganisztáni hadszíntéren.

Addigra brit hadsereg 14 éve lesz Afganisztánban, a déli Hilmend tartományban pedig kilenc éve; ez három évvel több, mint amennyi ideig a II. világháború tartott – mondta a brit kormányfő.

Cameron kijelentette: a brit haderő nem azért van Afganisztánban, hogy ott felépítse „a tökéletes demokráciát"; jelenlétét „nem álomszerű ideák, csak egyszerűen és tisztán" nemzetbiztonsági célok indokolják.

A 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozatot elkövető terroristák csaknem mindegyikét az al-Kaida terrorhálózat képezte ki Afganisztánban, és ha a brit hadsereg „holnap távozna", a kiképzőtáborokat könnyedén újra ki lehetne építeni, mivel „az afgánok még nem állnak készen arra, hogy saját biztonságukról gondoskodjanak" – mondta a konzervatív párti brit miniszterelnök.

Cameron hozzátette ugyanakkor, hogy az afganisztáni brit kontingens „egy nappal sem marad tovább a szükségesnél".

Az idei év elején rendezett nagyszabású londoni Afganisztán-konferencián Hamid Karzai afgán elnök elkötelezte magát amellett, hogy három éven belül a tartományok felében, öt éven belül pedig mindegyik tartományban afganisztáni irányítás alatt legyen a biztonsági feladatok ellátása. Karzai annak idején ugyanakkor kijelentette azt is, hogy az afganisztáni biztonsági erők teljes kiképzéséhez és felszereléséhez 5-10 év szükséges, és ahhoz, hogy az ország pénzügyileg is elég erőssé váljék saját biztonsági erőinek fenntartásához, még 10-15 évre is szükség lehet.

David Cameron szerdai kongresszusi felszólalásában súlyos szavakkal ostorozta a májusi parlamenti választásokon, tizenhárom évi kormányzás után ellenzékbe szorult Munkáspárt gazdasági örökségét. A konzervatív miniszterelnök szerint a Labour – a brit baloldal legfőbb politikai ereje – „nyakig eladósította" Nagy-Britanniát, és „soha többé nem szabad a gazdaság közelébe engedni".

A brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított csillagászati összegek békeidőben soha nem mért szintre, a hazai össztermék 11 százaléka fölé duzzasztották a márciussal zárult előző pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt. Ez messze a legmagasabb deficit volt a hét vezető ipari hatalom (G7) országcsoportján belül.

George Osborne konzervatív párti pénzügyminiszter a Financial Times című lapnak nemrégiben azt mondta, hogy az új kormány „különböző szekrényekben mindenféle csontvázakra lel", mivel a Munkáspárt vezette előző kormány „abszolút borzalmas közfinanszírozási helyzetben" hagyta utódjára az országot.