„Mindig van új kihívás”

Mint ismeretes, a honvédelem napja alkalmából rendezett központi állománygyűlésen idén is kiosztották az „Év Katonája" díjakat. Kovács István őrnagy egyáltalán nem számított erre az elismerésre, de kellemes meglepetés volt számára.

„Utólag végiggondolva azért találtam arra magyarázatot, hogy miért épp rám esett a választás, bár tényleg többen is megkaphattuk volna ezt az elismerést. Személy szerint az utóbbi időben sokat tettem azért, hogy elismerjék a munkámat. Alapvetően a Sziklában mindennap sok a feladat, sok a hadműveleti munka, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Számos gyakorlaton veszünk részt, emellett pedig csaknem folyamatosan kiképzési feladatot is végrehajtunk: többek között horvát és szlovén kollégákkal ismertetjük meg a szakma alapjait. Vezérkari főnökeik visszacsatolása alapján nagyon elégedettek a munkánkkal, talán ez is hozzájárult ehhez az elismeréshez" – felelt az őrnagy arra a kérdésre, hogy vajon miért pont rá esett az illetékesek választása.

S ha mindez valakinek még nem lenne elég: állománytábla szerinti beosztása mellett már egy éve megbízott váltásparancsnokként is azon dolgozik, hogy szó szerint minden simán menjen a levegőben. Az őrnagy ezenkívül az MH LVIK szimulációs képesség munkacsoportjának megbízottja a nemzetközi megbeszéléseken, továbbá pedig kiképzett TACEVAL-ellenőr is. Utóbbi feladatkörével kapcsolatosan elmondta: minden légiirányító központ átesik időnként egy komoly ellenőrzésen, és az ilyen alkalmakra az illetékesek nagyon magas szintű szakmai tudással bíró szakemberekből álló csoportot állítanak össze, akiknek folyamatosan szinten kell tartaniuk képességeiket.

Kovács István őrnagy egyébként már gyerekkorától kezdve – mint fogalmazott – „műszaki pályára predesztinált ember", ugyanis édesapja is elektronikával foglalkozott, ő maga pedig végzettségét tekintve lokátortechnikai villamosmérnök. Részben azért választotta a katonai pályát, mert a haderőnél szerinte az ember egy rendszerbe kerül be és egy életformát is elsajátít, ami neki már az első pillanatban pontosan megfelelt.

„1998-ban végeztem, akkor ajánlották fel nekem a veszprémi légiirányító központban ezt a munkát. Abban az időben még üvegtáblára írták a célokat, de azóta nagyon felgyorsultak az események, így mostanság már a legmodernebb rendszereken dolgozunk. Az igazság az, hogy ha valaki először jön le ide a Szikla gyomrába, vagy nagyon megtetszik neki a hely és a légkör, vagy megrémül. Nekem megtetszett.

Itt olyan munkát végezhetek, ami kicsit eltér a megszokottól, az általánostól. Döntéseket hozhatok és együttműködhetek másokkal, annak érdekében, hogy adott esetben elkerüljünk egy légi katasztrófát. Noha pár év alatt kialakul egy bizonyos rutin, s az ember talán azt érzi: most már nem érheti meglepetés, bizony épp a mai napon is történt olyan váratlan repülési esemény, ahol új döntési helyzetbe kerültem. Mindig van új kihívás" – mondta befejezésül Kovács István.

 

Fotó: Tóth László és a szerző