Puskás Tivadar születésére emlékeztek
Szöveg: Demeter Ferenc | 2010. szeptember 15. 17:15Veszprémben, az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezrednél ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a Híradók Napjáról. A híradó katonák a fegyvernem napjának, a XIX. század nagy polihisztorának, a tudós és a feltaláló Puskás Tivadar születésnapját, szeptember 17-ét választották, ezzel is tisztelegve a nagy magyar tudós emléke előtt.
Az ünnepi állománygyűlés résztvevőit Szücs József mérnök ezredes köszöntötte. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a hírek átadásának igénye, ezzel a híradás egyidős az emberiség történelmével.
Az ünnepség első részében Zentai László alezredes, parancsnokhelyettes felolvasta a HM Honvéd Vezérkar főnökének, valamint a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnokának, a Híradók Napja tiszteletére írt köszöntő levelét. A katonai vezetők a levelükben kiemelték, hogy az elmúlt évtizedben a híradás a honvédség egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt. Ez a fejlődés nem állhat meg, folytatni kell a fejlesztéseket és a meglévő analóg híradó rendszereket véglegesen ki kell váltani a korszerű digitális eszközökkel. Ezt követően mindkét a katonai vezető elismerését fejezte ki a híradó beosztásban szolgáló állománynak, az elmúlt időszakban végzett munkájukért.
![1595907336](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f9d08be962161775082.jpg)
Az ünnepi beszédet Mucsi István ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Informatikai és Híradó főnöke tartotta. Kiemelte: a kommunikáció az emberré válás folyamatában nagyon jelentős szerepet játszott, mert alapvető biztonsági igény volt az információk kicserélése, megosztása. Katonai híradásról a hadseregek megjelenésével beszélhetünk. A híreket különböző módon juttatták el a harcoló csapatoktól a felhasználási helyekig. Az írott híradás fejlettségét jelezte az – emelte ki az ezredes – hogy az ókori görög államokban tizenhat módját ismerték a rejtjelezésnek.
A híradás korszerű formái a XIX. század végén kezdtek kifejlődni, először a távíró, majd a telefon felfedezésével. Innen a híradás fejlődése a katonai kísérletek miatt felgyorsult és az I. Világháborúban az információ továbbítás gyorsasága már csatákat döntött el. A két világháború között ez a fejlődés tovább folytatódott és jelentős teret nyert a vezeték nélküli híradás.
Ennek ellenére, emelte ki Mucsi ezredes, a II. Világháborúban a hagyományos híradás – a galambpostától, a futárszolgálat különböző formájáig – is szerepet kapott. A világháborút követően a Magyarországon a szovjet híradó eszközöket rendszeresítettek, ezek a harcoló csapatok meghatározó részeivé váltak. A híradó csapatok egyre több, különböző frekvenciájú és teljesítményű mobil állomással segítették a harcvezetést és a katonai feladatok megoldását.
„Az utóbbi évtizedekben bizonyossá vált, hogy információ hatalom – emelte ki az előadó – szervezeteket nem lehet működtetni gyors és pontos információk nélkül". Végezetül elmondta: napjainkra az ÖHP felállásával egységesítették a híradó vezetési rendszert. Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredménye az, hogy a Magyar Honvédségnél a híradás megfelel a NATO szövetségesi elvárásoknak. A további fejlesztések pedig arra irányulnak, hogy a még rendszerben lévő analóg berendezések véglegesen kiváltásra kerüljenek, korszerű digitális eszközökkel.
Az ünnepség végén emléktárgyakat és ezredparancsnoki elismeréseket adtak át, majd a Veszprémi Helyőrségi zenekar eljátszotta a Híradók Indulóját.
![1595907336](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f9d090101d475190523.jpg)
![1595907337](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f9d093034c607796703.jpg)
![1595907337](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f9d09634f5472946470.jpg)
![1595907337](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f9d0993ded718606801.jpg)
Fotó: Demeter Ferenc