Rendhagyó vízi átkelést hajtottak végre a katonák

A nap Kovács József vezérőrnagy, a MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettesének megnyitójával vette kezdetét. Kiemelte, hogy a rendezvény célja, a Bevetési Irány 2009. gyakorlaton bemutatásra kerülő képesség fejlesztése, amely nem más, mint a különböző fegyvernemi és szakcsapatok vízi akadályon történő átkelésére való felkészítés.

A foglalkozás három fő oktatási kérdés köré csoportosult. A vízi átkelés elveinek, majd az átkeléshez használt technikai eszközöknek a megismerése, és az átkelés gyakorlati bemutatása. Három előadás keretében kiképzést kapott a résztvevő állomány a vízi átkelés harcászati, hadműveleti elveiből, az átkelési módokból, a sikeres végrehajtás előfeltételeiről. Feldolgozásra került a vízi átkelésre történő felkészítés és kiképzés folyamata, célirányosan a folyóakadály erőszakos leküzdésére, az átkelési képesség fokozására. A felkészítés rendszerében ezt szolgálta a múlt heti vezetési kiképzés, valamint a vezető és ellenőrző állomány részére most levezetésre került foglalkozások.
Fontos, hogy a szakállomány pontosan ismerje, és tisztában legyen az átkeléshez használt technikai eszközökkel, azok paramétereivel.

Részletesen megismerhették a BTR-80/A páncélozott szállító harcjármű, a PTSZ-M közepes lánctalpas úszógépkocsi, a CSM-40 motorral szerelt rohamcsónak, a PMP szalaghíd készlet, a BMK-130 tolóhajó és a Rába H-18 terepjáró tehergépkocsi képességeit, alkalmazásának feltételeit, valamint a bevetés esetén végrehajtásra kerülő szükséges feladatokat.
Az elméleti ismeretek megszerzése után a tiszai gyakorlótéren folytatódott a módszertani foglalkozás gyakorlati része.

Először merítési próbát végeztek a katonák, melynek során a megfelelően előkészített harcjárművet a gyakorlat megkezdése előtt, a hermetizálás munkálatai után merítéssel ellenőrizték. Ez nemcsak a vízszivárgás elkerülése érdekében volt fontos, hanem a környezetkárosítás megelőzése miatt is.

A következő részfoglalkozás a BTR-80-as harcjárművek mentésének bemutatása volt. Harcjárművek mentésére, vízen történő vontatására meghibásodás, üzemképtelenség illetve fennakadás (hordalék vagy homokpad) esetén kerül sor. Minden esetben a személyi állomány biztonsága az elsődleges. A tegnapi biztosításban a PTSZ-M mentő vontató járművön kívül a szentesi műszaki zászlóalj búvárai is részt vettek. A mentés vontatás legnehezebb része amikor a meghibásodott, manőverezésre képtelen harcjárművet a partra kell vontatni.

Ezután következtek a vezetési gyakorlatok, amire az elmúlt 14 évben nem volt példa a Magyar Honvédségben – eltekintve a múlt heti módszertani foglalkozástól. A harcjármű vezetője 5 km/h sebességgel hajtott bele a Tiszába, úgy hogy közben figyelnie kellett, hogy a hullámok ne csapjanak át a BTR hullámtörő lemezén, majd az árral szembe fordulva a bóják között manőverezett. Ahogy a képek is mutatják, a nap egyik látványossága volt, amikor a 7. sz. vezetési gyakorlat helyszínére komp szállította át a foglalkozáson nézőként résztvevő állományt.

Az új helyszínen a harcjármű vezetők alegységkötelékben is bemutatták az átkelést vízi akadályon (bóják között) harcászati körülmények között. Nagy figyelmet igényelt az átkelést végrehajtó állománytól a követési távolság betartása, ami nem is volt olyan könnyű feladat a folyóvízen uralkodó, keresztirányban változó sodrás erőssége miatt. Ugyancsak befolyásolhatja az átkelést a tiszai hullámok nagysága. Ha a hullámok magassága a 0,75 métert meghaladja, a vízi átkelés nem hajtható végre.
A tegnapi módszertani foglalkozást végrehajtó állományból kerülnek ki azok az oktatók, akik a harcoló eszközökkel felszerelt alegységek kiképzését segíteni fogják. Legközelebb a Dunán, Ercsiben lesz vízi átkelés a Bevetési Irány 2009. gyakorlaton szeptemberben.

Fotók: a szerzők felvételei