Rétegzett ellenállóképesség – a haderők értékének kulcsa

Kétrészes interjúnkban elsőként a munkacsoport vezetésének jelentőségéről, a terület szakmai hátteréről és a munkafolyamat eredményének hazai, illetve nemzetközi gyakorlatokba történő beépítéséről dr. Sticz László vezérőrnagyot, az MH HTP parancsnokát kérdeztük.

Mire szolgál és milyen területekből áll a NATO Transzformációs Parancsnoksága által 2020-ban megalkotott NATO Warfighting Capstone Concept?

A koncepció biztosítja a NATO katonai képességei hosszú távú és folyamatos fejlesztésének keretrendszerét. Mint minden keretrendszernek, ennek is vannak főbb irányai, alapvetései – a szövetség ehhez öt képességfejlesztési területet határozott meg. Ezeknek a magyar megfelelője nem mindig adja vissza a valódi jelentésüket, így én jobban szeretem az angolt használni. A Cognitive Superiority (kognitív felsőbbrendűség), Influence and Power Projection (befolyás és erőkivetítés), Integrated Multi-Domain Defence (integrált, több hadszínteret érintő védelem), Cross-Domain Command (hadszíntereken átnyúló vezetés) és a Layered Resilience közül az utóbbihoz kapcsolódunk mi, amit magyarul rétegzett ellenállóképességnek nevezünk.

Hogyan jelölte ki a Honvéd Vezérkar főnöke az Ön beosztottját és kollégáját a munkacsoport vezetésére?

Ez a történet több évre nyúlik vissza. A NATO Transzformációs Parancsnokságával (Allied Command Transformation – ACT) napi szinten kapcsolatot tartunk, amit az elmúlt években igyekeztünk minél szorosabbra fűzni. Így rendezhettük meg tavaly októberben Budapesten az ACT soros nemzetközi koncepciófejlesztési konferenciáját, amelyen először merült fel a Perseverance elnevezésű munkacsoport magyar vezetésének lehetősége. Mivel az ACT hasonló funkcióval rendelkezik, mint a mi parancsnokságunk, és nekünk van olyan szervezetünk, amely a jövő kutatásával, megtervezésével foglalkozik, illetve trendek elemzésével a jövő képességeit próbálja behatárolni, úgy gondoltuk, hogy a Magyar Honvédségen belül máshová nem is kerülhetne ez a feladat, mint az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság Hadviselésfejlesztési Igazgatóságához. Ekkor javaslattal éltünk a Honvéd Vezérkar főnöke felé, majd az ő és a honvédelmi miniszter jóváhagyásával dr. Gulyás Géza ezredes, az igazgatóság vezetője, és Varga Nóra honvédelmi alkalmazott, az igazgatóság egyik főelőadója megkapta a mandátumot a munkacsoport vezetésére.

Ön szerint milyen készségekre, tudásbázisra van szükség a szerep betöltéséhez?

Dr. Gulyás Géza ezredes és Varga Nóra élharcosai a jövő elemzésének, kutatásának, valamint a trendek és igények összerendezésének. Nem feltétlenül választanám szét azokat a képességeket, amelyek a munkacsoport vezetéséhez kellenek azoktól, amelyek a Hadviselésfejlesztési Igazgatóság vezetéséhez és szakmai támogatásához szükségesek. Többek között megfelelő felkészültségre van szükség a NATO struktúrájából, feladatrendszeréből, illetve biztonságpolitikai kérdésekből, továbbá agilitásra és egy csapat irányításának a képességére is. Talán itt válik szét a kettő, hiszen egy nemzetközi csoportnál a diplomáciai szabályok betartása, az ösztönzés és minden egyéb egy kicsit másképp működik, mint egy nemzetinél.

A NATO, illetve maga a Magyar Honvédség miképp fogja tudni felhasználni a tevékenység eredményét? Egyáltalán érdemes ezt különválasztani?

Mindenképp érdemes. Ha arra gondolunk, hogy a nemzeti képességeinket milyen időtávon, milyen hatékonysággal és milyen célok mentén építjük, akkor abszolút fontos az a tevékenység, amit ők végeznek, de most közelítsük meg a másik oldalról, hiszen mégis egy NATO munkacsoportról beszélünk. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a NATO képességei két részre bonthatók: a technikai eszközparkra, ami a NATO országok haderejének a rendelkezésére áll, és az ezt üzemeltetni képes humánerőforrásra. A munkacsoport a humánerőforrás, a katona biztosítására, rendelkezésre állására fókuszál, amely igen fontos tényezője a katonai képességeknek. Már évekkel ezelőtt is azt mondtuk, amikor a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot elindítottuk, illetve azóta is úgy hangsúlyozzuk, hogy a 21. századi technika mit sem ér jól kiképzett, megfelelően felkészített katona nélkül, a kettőnek a szimbiózisára van szükség. Egy gyors kitekintés: nemrég tettem látogatást Koszovóban, többek között a KFOR kontingensnél. Az elmúlt időszak tapasztalatai, az ottani események kapcsán láthattuk, hogy milyen fontos a munkacsoport nevét is adó perseverance, a kitartás és állhatatosság a katonák szempontjából.

Ön szerint milyen hatással van a szerepvállalás hazánk NATO-ban játszott szerepére?

A Magyar Honvédség már eddig is több fronton bizonyított a NATO-ban. A missziós szerepvállalásunk messze az elsők közé repít bennünket a NATO-tagországok vonatkozásában, hiszen átlagban ezer katonánk van folyamatosan távol katonai műveletben, ami egy rendkívül impozáns szám a magyar haderő létszámához viszonyítva. A másik terület a képességfejlesztés, amelyet szintén a mi – idézőjelben vett – anyaalakulatunk, az ACT vezet. A Szövetség képességfejlesztési folyamatában hazánk az elmúlt években meglehetősen pozitív értékelést kap, hiszen amellett, hogy védelmi költségvetés terén már elértük a 2 százalékos GDP-ráfordítást, figyelmet szentelünk a katonáknak is. Nem véletlen, hogy az NWCC egyik területe arról szól, hogy a rétegzett ellenállóképesség kiépítésében van igazából a haderők értékének kulcsa. Összességében azt gondolom, hogy a munkacsoport vezetésével a Magyar Honvédség pozitív megítélését tovább erősítjük, bizonyítva, hogy számos területen részt veszünk a közös szövetségesi munkában.