Merre tart a NATO?

Az esemény kiemelkedő jelentőségű, ugyanis egyedülálló lehetőséget kínál a koncepciófejlesztésért felelős közösségnek arra, hogy megvitassák a koncepciók elméletével és gyakorlatával összefüggő legfontosabb kérdéseket a rendkívül gyorsan változó, kihívásokkal teli világban. A várakozásokat felülmúlva idén több, mint 300 résztvevővel zajlott az esemény, mely kétségtelenül alátámasztja a koncepciófejlesztés jelentőségét és a megvitatott témák iránti érdeklődést.

Az esemény megnyitóján Tony Wright vezérőrnagy, a NATO ACT főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a jelen korunkat jellemző kihívásokkal teli stratégiai környezet helyénvaló kezeléséhez új kísérletezési metódusokra van szükségünk, ezért kifejezetten fontos, hogy két megpróbáltatásokkal teli évet követően ismét offline platformon tud az ICDE közösség erős és innovatív irányokat kidolgozni.

Dr. Sticz László vezérőrnagy a konferencia nyitóbeszédében kiemelte, hogy rendkívül pozitív és felemelő érzés együtt látni a közösséget, ezekben a minden szempontból embert próbáló időkben. Leszögezte, hogy a globális biztonsági környezet állapota folyamatosan romló tendenciát mutat, ami indokolttá teszi a szövetségen belüli megerősített kooperációt a részes nemzetek elképzeléseinek, tevékenységük előrehaladottságának és vízióik megosztása révén.

Az eseményen jelent volt dr. Maróth Gáspár, a HM védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára, aki a magyar védelempolitikával kapcsolatos perspektívákkal összefüggő vitaindító beszédében a konferencia tematikáját körülölelő gondolataival alapozta meg az esemény professzionális jellegét. Az államtitkár beszédében kitért a szűkebb és tágabb értelemben vett világunkat fenyegető kihívásokra, melyekre egyéni és szövetségi szinten egyaránt válaszképesnek kell lennünk. Kiemelte, hogy Magyarország kiemelkedő magatartást tanúsít a haderőmodernizáció és képességfejlesztés terén, amit alátámaszt a védelmi kiadások közelítése a NATO kötelezettségvállalási küszöbhöz, valamint a Magyar Honvédség személyi állományának folyamatosan növekvő megbecsülése.

A konferencia első napján a hallgatóság a NATO jövőjére reflektáló prezentációk mellett panelbeszélgetések által nyert mélyebb betekintést a koncepciófejlesztés témakörébe. Az előadások jellegzetessége abban rejlett, hogy hasonló témák kerültek feldolgozásra különböző perspektívákból, kiváló példa volt erre a szövetség jövőjének kérdése. A panelbeszélgetés során a szakértők egyetértettek abban, hogy több figyelmet kell fordítani a puha eszközökre, ugyanis kontraproduktívvá teheti a NATO működését, ha kizárólag kemény, katonai eszközökkel végzi alapvetően defenzív jellegű tevékenységét. Hozzátették továbbá, hogy a biztonsági környezet változását nem prognosztizálható újkeletű jelenségként, hiszen a történelem során minden időszaknak megvolt a maga jellegzetessége a biztonság felfogását illetően. Ez a gyakorlat az idő előrehaladtával folyamatosan alakult, azonban jelen korunkban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a változások mértéke soha nem látott szintre emelkedett.

A délutáni előadások során a koncepciófejlesztéssel és kísérletezéssel kapcsolatos kérdések merültek fel, tartalmukat tekintve rendkívül széles skálán mozgó témáknak lehettek a jelenlévők szem-és fültanúi. Górcső alá került többek között az új modellező és szimulációs eszközök kérdése, a hadijátékok egyre kiemelkedőbb szerepe a koncepciófejlesztés tekintetében, továbbá a transzformációval foglalkozó kérdések is napirenden voltak.

A szerdai nap során a jelenlévők tematikus workshopokon vehettek részt, olyan kulcsfontosságú és a globális biztonsági helyzetet meghatározó témákban, mint például a reziliencia, a kibervédelem vagy a már korábban is említett hadijátékok kidolgozásának, modellezésének és tapasztalatfeldolgozásának folyamatai. Mindegyik munkacsoport tematikája és szervezése kimagasló minőségű volt, melynek révén az ICDE közösség maradandó élményekkel és elidegeníthetetlen új tudással, kapcsolatokkal térhet haza.

A nap zárásaként Jonathan Holslag, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora tartott vitaindító beszédében Kína globális térnyerésének a NATO perspektívájából történő elemzését hallgatta a közösség. A professzor előadásában ismertetett tények alapját a „NATO 2030: United for a New Area” címet viselő, szakértői csoport által kidolgozott dokumentum biztosította, melyben a szövetség történelmét illetően először jelent meg a Kínai Népköztársaság, mint biztonsági kihívás és lehetőség egyaránt. A NATO által magáénak vallott 360 fokos kitekintés a biztonságra, egyre inkább keleti irányba koncentrálódik Kína növekvő katonai potenciálja és az Amerikai Egyesült Államokéval versenyző gazdasági teljesítőkészsége miatt.

Felvetődött a kérdés, hogy a Hszi Csin-ping elnök vezette nagyhatalom gyenge pontjai hol koncentrálódnak és mennyire befolyásolják Kína lehetőségeit. Mindazonáltal, a fokozódó geopolitikai verseny ellenére észben kell tartani, hogy Kína és a világ legtöbb állama között túl erős az interdependencia (elsősorban gazdasági értelemben) ahhoz, hogy megkockáztassák a kapcsolatok negatív irányba történő elmozdulását. Összefoglalóan megállapítható, hogy az Észak-Atlanti Szövetség agendáján újonnan megjelenő aktor egy „több dimenziós” kihívást jelent a NATO számára, melyre a megoldást a racionalitás legtisztább keretei között kell megtalálni.

A konferencia záró napján az ICDE Közösség a workshopok vezetői által összegezte a munkacsoportokban életre hívott ötleteket és a levont következtetéseket, vegyítve a személyes tanulságokkal. Az utolsó szekcióban Tony Wright vezérőrnagy beszédében kiemelte, hogy a közösség mögött álló három nap során rengeteg olyan ötlet merült fel, melyek eddig nem realizálódtak, és a különböző látáspontok találkozása megteremtette a lehetőséget a NATO sikeres fejlesztéséhez. Dr. Sticz László vezérőrnagy záróbeszédében megköszönte a jelenlévők részvételét, a konferencia szervezését egyaránt a magyar fél, valamint az ACT felé, és örömét fejezte ki az esemény eredményessége iránt.