„Rövid időn belül kitörhet az újabb háború”

Az elmúlt csaknem hatvan évben a mostani a legsúlyosabb konfliktus a két Korea között, amelynek folytatása és esetleges következményei még nem ismertek – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: bár a kommunista országból érkező híreket egyelőre senki nem erősítette meg, úgy tűnik, hogy Észak-Korea harckészültségbe helyezte hadseregét, reagálva Ri Mjong Bak dél-koreai államfő hétfői bejelentésére, amely szerint Szöul megszakít minden együttműködést és kereskedelmi kapcsolatot Észak-Koreával és szorgalmazni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el szankciókat a kommunista rezsim ellen.

Nógrádi György hangsúlyozta: mint ismert, a konfliktus előzménye az volt, hogy március 26-án elsüllyedt a Cshonan nevű dél-koreai hadihajó az észak-koreai felségvizek közelében. A korvetten 46 vesztették életüket, 58 haditengerészt – köztük a kapitányt – azonban sikerült kimenekíteniük a mentőosztagoknak. A gyanú már néhány nappal az eset után az észak-koreaiakra terelődött – mondta Nógrádi György – hiszen a térségben az adott időkben csak észak-koreai hajók voltak. Ráadásul Kína már az első perctől fogva elhatárolódott a kommunista országtól, amely még inkább arra mutatott, hogy Phenjan „sáros" lehet az ügyben.

Röviddel ez eset után nemzetközi vizsgálat kezdődött annak kiderítésére, hogy mi is történt valójában a tengeren. A május 20-án befejeződött vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a dél-koreai hadihajót egy észak-koreai hajóról kilőtt, észak-koreai eszköz semmisítette meg. A megtalált torpedó maradványokon jól látható és azonosítható volt az észak-koreai szám és betűtípus is – mondta Nógrádi György aki szerint az északi provokáció oka az volt, hogy Phenjan ismételten igyekszik demonstrálni a világnak: támogatást kapnak, vagy nem riadnak vissza a katonai erő alkalmazásától sem. A tavaly végrehajtott atomkísérletek következményeként ugyanis rengeteg szankció van érvényben a kommunista országgal szemben, a márciusi esetet követően Szöul pedig újabb büntető rendelkezések bevezetéséről tárgyalt az Amerikai Egyesült Államokkal.

A nemzetközi vizsgálat befejezését követően a dél-koreai kormány azonnal egyeztetést kezdett a koreai folyamatban érintett négy állam képviselőivel, illetve felvette a kapcsolatot a Szöulban lévő összes nagykövetséggel is, sőt az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását követelik – elevenítette fel az elmúlt napok eseményeit a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint elképzelhető a teljes gazdasági bojkott, valamint importkorlátozás. 

Nógrádi György elmondta azt is, hogy a dél-koreaiak az utóbbi időben komolyan tanulmányozták a német egység történetét, hiszen úgy gondolták, hogy hasonló folyamatok játszódhatnak majd le a kettéosztott távol-keleti ország esetében is. A márciusi provokációt követően azonban Szöul megváltoztatta eddigi politikáját.

A déliek jelenleg azt vizsgálják, hogy katonai vagy más típusú lépések lennének-e célszerűek válaszként. A kérdés nem egyszerű, hiszen Szöul is tisztában van azzal, hogy az észak-koreai hadsereg széttagolt, s tüzérséggel könnyen tűz alá vezető a déli főváros, sőt a nagyvárosok többsége is – emelte ki Nógrádi György, aki úgy látja: az 1953. július 27-én aláírt fegyverszüneti megállapodás óta nem volt ekkora valószínűsége a két ország közötti fegyveres konfliktus kiújulásának, mint most. Azaz akár rövid időn belül kitörhet az újabb háború a két Korea között.

Az észak-koreai a világ egyik legnagyobb hadserege, több mint 1,2 millió katonából áll. Ráadásul emellett 6-7 millió kiképzett tartalékosuk is van. Ezt a hadsereget helyezték most, legalábbis dél-koreai hírügynökségi források szerint, harckészültségbe – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi György hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt évtizedekben, a két Korea között lezajlott konfliktusok tanulságai szerint az valószínűsíthető, hogy az elkövetkező egy-két hét során eldől: lesz-e sikeres diplomácia megoldás, vagy a válság fegyveres konfliktussá érik.

A harcok kiújulását nagyban befolyásolhatja a kínai álláspont, ugyanis az teljesen egyértelmű, hogy Észak-Korea

Nógrádi György szerint a konfliktusnak már most komoly hatása van a nemzetközi biztonságpolitikára, hiszen Japán már bejelentette: az események hatására 2011-től új biztonságpolitikai irányelveket követ, emellett, ha kell, akkor még atomfegyvere is lesz, ami viszont alapvetően ütközik Kína érdekeivel. Dél-Koreában pedig a lakosság kétharmada követeli, hogy az ország rendelkezzen saját atomeszközzel.

Szöul mindezek mellett bejelentette azt is, hogy az események ellenére idén is megrendezik a hagyományos dél-koreai–amerikai katonai hadgyakorlatot.

Mint ismert, az Amerikai Egyesült Államok 28 ezer katonát állomásoztat a kettéosztott koreai félsziget déli részén – emlékeztetett a biztonságpolitikai szakértő.

Fotó: Archív