Sok más szervezethez, szövetséghez hasonlóan, a NATO is segít a koronavírus kiváltotta világméretű járványhelyzet legyőzésében. Lássuk miként!
Tunézia, Litvánia, Ukrajna, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia: íme néhány állam, amely az elmúlt egy esztendő alatt a NATO járvány elleni harcra elkülönített egészségügyi készleteiből kapott különböző szállítmányokat. Észak-Macedóniába például több tucatnyi lélegeztető gépet, valamint hatezer liter felületfertőtlenítő folyadékot juttatott el legutóbb a Szövetség, melyet finanszíroztak. A tizennyolc szövetséges tagország együttműködésének köszönhetően a járványellenes küzdelemre létrehozott bizalmi alapból olyan államokat/régiókat támogatnak, amelyeknek erre a leginkább égető szükségük van.
A járvány kitörése óta összesen százharminc alkalommal indult útnak NATO-szállítmány, többségében a védekezéshez szükséges eszközökkel, anyagokkal. A szövetséges katonák ezen idő alatt háromszázötven különböző repülési feladatot hajtottak végre, ezer tonnányi eszközt juttattak célba, illetve több mint száz tábori kórházat állítottak fel, összesen huszonötezer ággyal. A legfiatalabb szövetséges országok, Észak-Macedónia és Montenegró esetében a NATO különös figyelmet fordít a segítségnyújtásra. Érdemes kiemelni, hogy előbbi állam számára Magyarország ötvenezer speciális védőmaszkot és ötezer teljes védőfelszerelést biztosított a járványellenes küzdelemhez.
Noha a jelen helyzetben értelemszerűen kevés figyelem szentelhető a jövőnek; a Szövetség hatezer tudósa és mérnöke már most azt vizsgálja: vajon milyen hatása lesz a járványnak a védelmi szférára az elkövetkezendő években. A kutatás az egyes részterületeken - például kiképzés, logisztika, műveletei tervezés, felderítés, civil-katonai kapcsolatok - vizsgálja a mostani járvány lehetséges utóhatásait, és azt, hogy a történtek fényében kell, és lehet-e egyáltalán változtatni bizonyos eljárásokon.
A norvég vezetésű tudóscsoport várhatóan március végére készül el az első vonatkozó jelentéssel, amely ajánlásokat fogalmaz meg a magasabb döntéshozatali szintek felé. A kutatás fontos részét képezi az esetleges következő világméretű pandémiára történő felkészülés, valamint annak a kidolgozása, hogy a mostanihoz hasonló helyzetben miként lehet az egészség védelmével mégis folyamatossá tenni a szolgálatot, a szövetségi munkát.
Persze ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetség a járványhelyzetben is tevékeny tudjon maradni, fontos a saját erők védelme. A NATO brüsszeli főhadiszállásán az elmúlt hét folyamán lengyel katonaorvosi csapat segítségével kaptak oltást az ott dolgozók. A folyamatot Jens Stoltenberg, a Szövetség főtitkára és Zbigniew Rau, lengyel külügyminiszter is megtekintette március 24-én. Lengyelország jelentős mennyiségű AstraZeneca vakcinát ajánlott fel a főhadiszálláson dolgozók számára, levéve ezzel némi terhet a komoly kihívásokkal küzdő belga egészségügyi rendszer vállairól.
„Nagyon hálás vagyok Lengyelország segítségéért. A főhadiszállás folyamatos működése elengedhetetlen a NATO egésze számára, mert csak így tudjuk megőrizni reagálóképességünket, és azt, hogy egységben vegyük fel a harcot a járvánnyal szemben” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
