Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Sikeresek a női pilóták – de jobban félnek a haláltól

Szöveg: Háború Művészete |  2008. június 24. 16:58

Az amerikai haditengerészet (U.S. Navy) F/A-18-as pilótája – Sara Joyner – teljesítette első küldetését a U.S. Navy egyik vadászszázadának (VFA 105) első női parancsnokaként. A bevetés során 7 hónapot töltött el a Perzsa-öbölben a USS Harry S. Truman hordozó fedélzetén.

Joyner 1985 óta van a haditengerészetnél, és az azóta eltelt évek során – köszönhetően a politikai döntésnek, amely szerint nők is lehetnek vadászpilóták – F/A-18-as pilótaként folytatta pályafutását. Ezidáig 3000 órát repült és 600 sikeres leszállást teljesített. Joyner egy négyéves kislány édesanyja, férje pedig szintén haditengerészeti pilóta.

1595877645
Az Egyesült Államok női pilótáinak sikerein felbuzdulva más nemzetek is előtérbe helyezték a női pilóták kiképzését. Az ok egyszerű, ugyanis a tapasztalatok és a vizsgálatok kimutatták, hogy a legtöbb nő jobban teljesít a repülések során, mint egy átlagos férfi pilóta. Mivel azonban a nők érzékenyebb férfitársaiknál, visszahúzó erő náluk a haláltól való félelem. Az pedig köztudott tény, hogy egy-egy éles bevetés során benne van a pakliban, hogy a vadászpilóták nem térnek haza.

Az indiaiak konkrét kimutatást készítettek a nők harci teljesítményéről, és arra a következtetésre jutottak, hogy nők is lehetnek vadászpilóták.

Statisztikai adatok is ezt bizonyítják, hiszen jelenleg 1800 nő teljesít szolgálatot a fegyveres erőknél, legtöbbjük a hadseregnél, 39 százalékuk a légierőnél, ahol 45 a női pilóták száma. India és Pakisztán jelenleg is gondokkal küzd a pilóták kiképzése terén, ugyanis egyre többen hagyják el a légierőt egy kecsegtetőbb ajánlat kedvéért.

A női pilóták azonban nem jelentenek teljes körű megoldást hiszen, azontúl, hogy a jelentkezők száma kevés, nagy a nyomás rajtuk, hogy házasságra lépjenek. A jelenleg szolgálatot teljesítő férjezett női pilótáknál pedig figyelembe kell venni, hogy a közeljövőben gyermeket is vállalnak. További problémát jelent a kiképzések, az üzemanyagár és a pótalkatrészek magas költsége.

A nők hadseregben való alkalmazása világszerte növekvő tendenciát mutat.

Sok országnál a fegyveres erők állományának több mint 10 százaléka nő, egy évtizeddel ezelőtt ez a szám még az egy százalékot sem érte el, és legtöbb esetben nővérként teljesítettek szolgálatot. Az iszlám államok esetében azonban figyelembe kell venni a magas írástudatlansági arányt is, valamint a technikailag képzett emberek hiányát is. A technikai elmaradottsággal küszködő nemzetek pedig nem tudják felvenni a lépést a repülés korszerűsödésével.