Siófoktól Siófokig
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2011. március 20. 17:25Majdnem kétszáz kilométer: autóval csekélység, sétatempóban három óra. Futva jóval körülményesebb, főleg télies jellegű, szeles időben. A Balaton és FélBalaton Szupermaraton viszont pontosan erről szól. Katonák is futottak – és egyáltalán nem a futottak még kategóriában…
Négy nap futás, négy nap buli – hangzik a szervezők szlogenje. Hát, nem tudom. A verseny utolsó szakaszának rajtja előtt a futók bemelegítés közben arról beszélgettek, hogy Veszprémben hó esett és meg is maradt. Közben metsző szélroham sepert végig a normál esetben ilyen időben teljesen kihalt balatonfüredi Tagore-sétányon, az utolsó nap rajtjának helyszínén. Talán éppen ez benne a buli?
Fittyet hányva az időjárásra, a versenyzők az elmúlt három nap kemény és embert próbáló teljesítménye ellenére mosolygósan rajtolnak el és indulnak futva Csopak irányába.
– Majdnem minden csapatunk és versenyzőnk rajthoz állt – ad helyzetjelentést a katonai különítményről Farkas László, a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége (HOSOSZ) elnöke. A konferansz pedig épp az előbb mondta be, hogy a nők csapatversenyében a veszprémi „ötvennégyesek" állnak éppen az élen. Nem rossz.
De – stílszerűen – fussunk gyorsan végig az elmúlt napok eseményein. Az első napon a mezőny Siófokról indulva elfutott Fonyódig (46,7 kilométer); a másodikon további 52,9 kilométert leküzdve Szigligetig jutottak el, míg a harmadik napon a festői Badacsonyból rajtolva értek el Balatonfüredre (43.6 kilométer.) (A harmadik és negyedik nap távja tette ki a FélBalaton versenyt.) Lehetett futni egyénileg, párban, de akár négy fős csapatban is. Ez utóbbiban azonban civileknek nem volt érdemes (v)érmes reményeket táplálniuk: tavaly ugyanis összesen tizennyolc katonai csapat teljesítette a távot, nem eredménytelenül.
A Matrjoska-babához hasonlóan a Balaton Szupermaratonba illeszkedő FélBalatont tovább bontva jutunk el a klasszikus maratoni távú (42 kilométer) MaratonFüred versenyig. Érdekes módon ezt a nevet nem a szervezők, hanem maguk a futók találták ki. A Maratonfüred három szakaszból állt: Badacsony-Révfülöp, majd Révfülöp és Fövenyes, illetve Fövenyes és Balatonfüred távot kellett teljesíteni.
Közben az utolsó nap első rajtolói elhagyták Csopakot és gyors ütemben közeledtek az alsóörsi frissítő állomás felé. A helyi polgárőrök az első futókra várva azzal heccelték egymást, hogy amíg az egyik a vonatokat lesi, addig társa induljon el maga is a versenyen… Nem fűlött hozzá a foga. Hiába, felkészülés nélkül nem lehet teljesíteni ezt a távot.
– Messze van még Siófok? – kérdezi futtában, két korty frissítő között valaki.
– Úszva közelebb lenne – hangzik a válasz.
– De hidegebb is! – hozza vissza a rekontrát a szél, mert a futó már halad tovább Balatonalmádi felé.
Mert bizony a „négy nap futás, négy nap buli" egyben négy nap verseny is, méghozzá komoly verseny…
(A katonafutók eredményeiről későbbi időpontban számolunk be.)
A szerző felvételei
