Sokáig tart még a közel-keleti békefolyamat

Az elnök kifejtette: „az az igazság, hogy bizonyos válságok esetében az Egyesült Államok nem tud megoldást nyújtani, hacsak az érintett felek nem hajlandóak kitörni a viszály régi sablonjaiból". Obama hozzátette, hogy Washington ettől függetlenül továbbra is elkötelezett a közel-keleti békefolyamat mellett.
Az elnök arra a kérdésre válaszolt, hogy a START-III. szerződés aláírása, illetve a nukleáris biztonsági értekezleten elért megállapodások előmozdíthatják-e az Egyesült Államok erőfeszítéseit más területeken. Obama elmondta: a közel-keleti válság, a nukleáris leszerelés és a nukleáris technológiák terjedésének megakadályozása terén a haladás „nem napokban vagy hetekben" mérhető. „Még időre van szükség, és az előrelépés akadozó lesz" – mondta, hozzátéve, hogy csalódásokra is számítani kell.

A közel-keleti békefolyamatot legutóbb egy kelet-jeruzsálemi izraeli lakásépítési terv vetette vissza, amely az amerikai-izraeli kapcsolatokban is feszültséget okozott. Kedden több amerikai szenátor levélben kérte a kormányt, hogy rendezze a felmerült nézeteltéréseket. A 76 szenátor által aláírt levélben azt kérték Hillary Clinton külügyminisztertől, hogy erősítse meg az Egyesült Államok és Izrael közötti „felbonthatatlan" köteléket, és simítsa el a feszültséget az izraeli kormánnyal. A szenátorok hangsúlyozták: rendkívül fontos, hogy az izraeliek és a palesztinok közvetlenül, előfeltételek nélkül tárgyalásokat kezdjenek egymással.
Az izraeli kormány március elején, éppen Joe Biden amerikai alelnök látogatása alatt jelentette be újabb kelet-jeruzsálemi lakásépítési tervét. A palesztinok addig nem hajlandók tárgyalni Izraellel, amíg az le nem állítja az építkezéseket a megszállt területeken és Jeruzsálemben.

Atomsorompó

Barack Obama felszólította Izraelt, hogy írja alá az atomsorompó-szerződést, a zsidó állam atomprogramjáról azonban nem akart nyilatkozni.
Az amerikai elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy minden ország – így Izrael is – az atomsorompó-szerződés részesévé váljon.

Izrael más atomhatalmakhoz hasonlóan – mint például India és Pakisztán – nem csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, és így elkerülheti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzését. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő távol maradt a washingtoni értekezlettől, izraeli sajtóértesülések szerint azért, mert attól tartott, a találkozón egyes országok – köztük Egyiptom és Törökország – képviselői feszegetni készültek a feltételezett izraeli atomarzenállal kapcsolatos kérdéseket.

Végül sem Egyiptom, sem Törökország nem bírálta a zsidó államot az értekezleten, szemben Szaúd-Arábia képviselőjével, aki kijelentette: az izraeli atomfegyverek alapjaiban akadályozzák a közel-keleti béke és biztonság megteremtését.

Izrael soha nem ismerte el, és nem is cáfolta, hogy lennének atomfegyverei. A szándékos kétértelműséggel egyfelől ellenségeit akarja elijeszteni, másfelől pedig elejét akarja venni egy esetleges fegyverkezési versenynek. Szakértők becslése szerint a zsidó állam 100 és 300 közötti atomrobbanófejjel rendelkezhet.