Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Svájcban a hadsereget is mozgósíthatják a foci-EB idején

Szöveg: Kecskeméti József |  2008. június 5. 13:13

Bár minden tömegrendezvény a nemzetközi terrorizmus célpontja le, mégsem valószínű, hogy a szombaton kezdődő labdarúgó EB-n bármi atrocitás történne – mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

“A szombaton kezdődő labdarúgó EB-t tény, hogy megfenyegette az al-Kaida nemzetköz terrorszervezet, ám azt később visszavonta. Úgyhogy elég zavaros a kép az esemény esetleges terrorfenyegetettsége kapcsán. Az azonban biztos, hogy elméletileg minden olyan rendezvény, ahol nagy tömeg van, potenciális célpontja lehet egy merényletnek" – fogalmazott lapunknak Tálas Péter, aki azonban nem tartja valószínűnek, hogy bármiféle atrocitás történne a tornán. A biztonságpolitikai szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a két rendező országba csak többszörös szűrés után juthatnak be a szurkolók. Az első ilyen, hogy az eseményre látogatók szervezett formában, együtt utaznak ki.

“A második szűrő az igen szigorú schengeni határellenőrzés" – mutatott rá Tálas Péter. Ismert, hogy Ausztria még a schengeni övezetbe tartozó Magyarország határain is viss

1595877036
zaállította a beutazók ellenőrzését, mellyel elsősorban a rendbontókat kívánják kiszűrni. Ezt a munkát megkönnyíti, hogy az országok, köztük hazánk is, kicserélték egymás között az ismert futballhuligánokkal kapcsolatos adatbázisokat. A biztonságpolitikai szakember arról is szólt, hogy ma már a stadionokba sem lehet jóformán semmit bevinni, sőt, vannak olyanok, melyekbe csak fémdetektoros kapukon keresztül lehet bejutni. Ez végképp lehetetlenné teszi bármiféle fegyver vagy robbanóeszköz becsempészését a meccs helyszínére.

Azt is látni kell, hogy a nemzetközi terroristaszervezetek népszerűségre törekszenek. Az 1972-es müncheni olimpián bekövetkezett véres cselekmények óta pedig a nemzetközi szervezetek élesen elítélnek mindenféle atrocitást a sporteseményeken. Ebben az értelemben egy szervezet sem érdekelt abban, hogy olimpián, VB-n vagy EB-n hajtson végre bármiféle terrorcselekményt, hiszen éppen ellenkező hatást váltana ki vele, mint amit szeretne. A nemzetközi eseményeken ráadásul a titkosszolgálatok, a rendőrség és a katonaság is együttműködik. A Daly Mail cikke szerint Ausztriának 27 ezer, Svájcnak pedig 16 ezer főállású rendőre van. Utóbbi valószínűleg éppen ezért mozgósíthatja a 15 ezer fős hadseregét is. Várhatóan más államok, így például Németország segítségét is igénybe veszi majd a két rendező állam.

“Az athéni olimpián mélytengeri búvárokat és biológiai mentesítésre szolgáló laboratóriumokat is bevetettek a rendezvény biztosítására. Erre most valószínűleg nem kerül sor, ám szeptember 11-e óta a nagy nemzetközi rendezvényeket hasonlóképpen biztosítják" – fűzte hozzá Tálas Péter, aki hozzátette: az eseményt rendező szervezet minden tagállama abban érdekelt, hogy zökkenőmentesen bonyolítsák le az EB-t. Persze van egy optimális szint, ameddig érdemes ebben a munkában elmenni. Az más kérdés, ha egy-egy mérkőzést politikusok is meglátogatnak. Ebben az esetben az adott stadion biztosítása szigorúbb védelmet igényel. Ha például Oroszország döntőt játszana, és Vlagyimir Putyin kimenne a meccsre, akkor a neki kijáró fokozott biztonsági előírások lennének érvényben – mondta Tálas Péter.

A biztonság sokba kerül majd a rendező országoknak. Ausztria ugyan nem közölte, hogy mennyi pénzt különített el ilyen célokra, Svájc esetében azonban tudható, hogy 64,4 millió svájci frankot költenek a biztonságra az adófizetők pénzéből. Teszik ezt annak ellenére, hogy az előzetes várakozások szerint sokkal békésebb szurkolókat – köztük sok nőt és gyereket – várnak az országok a meccsekre, mint hazájuk bajnokságában. A biztosítást valószínűleg a “jobb félni, mint megijedni" elv jegyében szervezik meg. Tálas Péter végezetül leszögezte: az al-Kaida-féle és a hozzá köthető egyéb terrorszervezetek fenyegetését nem érdemes túl komolyan venni, de a magányos, elmebeteg elkövetőt nem lehet kizárni, kiszűrni pedig szinte lehetetlen. Ám ha van is ilyen, az nem köthető egy politikai vonalhoz sem – mondta a biztonságpolitikai szakértő.