Székesfehérvár a Magyar Honvédség fővárosa marad

Egyebek mellett a Magyar Honvédség megváltozott szerepéről és a közép-dunántúli régióközpont katonai jelentőségéről beszélt dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a székesfehérvári sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: Magyarország – amely elkötelezett tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének – a kollektív védelem mellett tette le a voksát. De a katonai szövetség 5. cikkelye (amely szerint, ha egy tagállamot támadás ér, az az egész szövetséget éri, és minden tagállam köteles támogatni a megtámadott felet) mellett kiemelt fontosságúnak látja a 3. cikkelyben megfogalmazott kritériumokat is. „Hazánk nem csak az 5. cikkelynek akar eleget tenni. A 3. cikkely olyan nemzeti haderő építéséről szól, amely képes megvédeni az országot” – ismertette a Honvéd Vezérkar főnöke. Hozzátette: a haderőfejlesztés már az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt napirendre került tekintettel arra, hogy az eddigi hadszínterek (a föld, a víz és a levegő) kiegészültek a kiber- és űrtérrel. Az altábornagy hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország egy eszközeiben modernné váló, csúcstechnológiát alkalmazó, a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes, a társadalommal folyamatos, kétoldalú kommunikációt folytató, bátor és hazafias katonákból álló hadsereget épít.

A Honvéd Vezérkar főnöke a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program védelmi ipari eredményei kapcsán elmondta: sikerrel üzemel a zalaegerszegi Lynx-gyár, Kiskunfélegyházán cseh és amerikai kézifegyvereket gyártanak, Gyulán az Airbus kiemelt jelentőségű gyára és üzeme működik (valamennyi Airbus helikopter váltójához itt gyártanak kulcsfontosságú elemeket), Várpalotán pedig már letették annak a lőszergyárnak az alapkövét, amelyet a tervek szerint 2024-ben adnak át. Hozzátette: többek között új radarok, új légvédelmi rendszerek érkeznek a Magyar Honvédséghez, miközben a modernizáció várhatóan a technikus- és mérnökképzés felvirágoztatásával is együtt jár majd.

A haderő paradigma- és kultúraváltása teljesen más hozzáállást igényel, mint amit a magyar katona megszokott az elmúlt időszakban – fogalmazott dr. Ruszin-Szendi Romulusz. „Miniszter úr a tavalyi év közepén kiadott egy intézkedést, amely a haderőfejlesztés felgyorsítását célozza. De hogyan tudjuk ezt megcsinálni? Az első és legfontosabb teendő a készenléti-készültségi szolgálatok újragondolása volt. Jelenleg több katona van készenléti-készültségi szolgálatban, mint korábban, méghozzá kevesebb reagálóidővel” – mondta. A Magyar Honvédség egységesítette a tartalékos és aktív állomány kiképzését, megreformálta az altiszt- és a tisztképzését, a haderő belső szervezetének átalakítása révén pedig többek között egyszerűsítették a parancsnoki rendszer felépítését.

Ruszin-Szendi Romulusz szerint nélkülözhetetlen a katonaság és a társadalom közötti rendszeres kommunikáció, mert a civil lakosság jelentős része egyáltalán nem rendelkezik ismerettel a Magyar Honvédség jelenlegi működéséről, sikereiről és célkitűzéseiről. „Székesfehérvár már évtizedek óta meghatározó városa a Magyar Honvédségnek. Most is olyan fontos szervezetek vannak itt, amelyek alapvető fontosságúak a Magyar Honvédség életében. Többször mondtuk: Székesfehérvár a Magyar Honvédség fővárosa, ezt komolyan is gondoljuk” – ezt már az egykori koronázóváros jelenlegi és tervezett katonai szerepeiről beszélve mondta az altábornagy. Mint fogalmazott: minél több kiképzett és bevethető harcoló katonát szeretnének a haderő kötelékében. „A hadműveleti szintű vezetést Székesfehérvárra terveztük, már csak azért is, mert itt működik a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Központ, ahonnan a műveleti irányítás történik” – ismertette, aki hangsúlyozva, hogy a vezérkar Budapesten, a különleges műveleti erők Szolnokon, a légierő Veszprémben, a kiber- és információs műveletiek Szentendrén maradnak.

Székesfehérváron komplex együttműködés alakult ki a város és a honvédség között – ezt már dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta a sajtótájékoztatón. „Az oktatási tevékenységet szerettük volna azzal segíteni, hogy a Sörház téri nagy kollégium épületét átadtuk a honvédség számára. A jogi eljárás lezárásával ez az ingatlan már a magyar állam tulajdona, amelyet a Magyar Honvédség használhat” – részletezte a városvezető, aki bízik abban, hogy nem csak a városi laktanyakomplexum, hanem a tiszti klub épületének felújítására is sor kerül. A sajtóeseményen elhangzott: Székesfehérvár, ahol kettő, a NATO parancsnoki struktúrában működő katonai szervezet is található, hamarosan a drónképzés egyik fővárosa lesz.

„Ez a város a történelme során mindig katonaváros volt, és szerencsére jelenleg is katonavárosnak számít. Látva a Magyar Honvédség elképzeléseit, a város a katonák életében betöltött szerepét, ez a jövőben sem változik, és ennek mi rendkívüli módon örülünk is” – foglalta össze a Székesfehérvár és a Magyar Honvédség közötti kapcsolatot dr. Cser-Palkovics András polgármester a honvedelem.hu kérdésére válaszolva.