Szennyezettből tiszta

Ez még akkor is igaz, ha éppen a bakonyi gyakorlótér nem túlságosan ingergazdag környezetében állunk a végtelennek tetsző világosszürke felhőpaplan alatt. A kitartó nyugati széllel apróbb esőcseppek is érkeznek, még inkább korlátozva gázálarcban a látási viszonyokat. Aki még emlékszik arra, milyen volt a koronavírus járvány idején maszkban járni-kelni és lélegezni, az körülbelül képet kaphat arról, milyen lehet az arcot takaró gázálarcban levegőt venni. Ám még nehezebb hozzászokni az úgynevezett csőlátáshoz, ami előbb-utóbb pszichésen is megvisel mindenkit. A csőlátás miatt a katona direkt irányítással tájékozódik. Erre a helyzetre való felkészülést az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred vegyivédelmi katonái már az alapkiképzésen rendszeresen gázálarcban gyakorolnak és több lépcsőben készülnek fel többek között a tavasszal Szlovákiában tartandó, többnemzeti Toxic Lance gyakorlatra.

A mentesítő állomást szakszerűen kiépítették, megfelelően elkülönítve egymástól a tiszta és a szennyezett terepszakaszt – ahová még a fotóriporter is csak rövid időre és kísérettel mehet be. Az éles szennyező harcianyagot leszámítva ugyanis a multifunkciós ABV szakasz mentesítő kiképzés második hetének foglalkozása teljesen valósághű.

De mit is jelent egyáltalán a multifunkciós szakasz kifejezés? „Azt, hogy egy szakaszban van jelen több ABV-felderítő (atom-vegyi-biológiai) raj és több mentesítő raj, illetve az ehhez szükséges technika. Tehát nem kell egy komplett századot kivonultatni ahhoz, hogy támogatni tudjuk a felderítést és szükség esetén a harcoló erőket mentesíteni tudjuk. Így készülünk az előttünk álló CREVAL-ellenőrzésre, illetve a nemzetközi gyakorlatra” – világítja meg számunkra a szakasz felépítésének fontosságát Veres József ezredes, az alakulat parancsnoka.

Amíg a távolban feltűnnek az első mentesítésre érkező katonák (akiket alájátszók személyesítenek meg) és technikai eszközök, addig megtudjuk, hogy a mentesítő állomás természetesen idejében értesült arról, hogy milyen típusú fiktív szennyezőanyaggal állnak szemben. Ez azért fontos, mert másképp kell kezelni a különböző kémiai, vagy a radioaktív eredetű szennyeződéseket. Sőt, az állomás telepítésénél (és a gyakorlat során folyamatosan) figyelni kell a szélirányra is, mert a légmozgás nem viheti át a szennyezőanyagot a tiszta területre. Bizonyos anyagoknál a páratartalomnak és a hőmérsékletnek is jelentősége van. Amikor az első katonák megérkeznek a mentesítő állomásra, először a fegyvereiket teszik le a kijelölt helyre, majd sisakjukat és egyéb érzékenynek számító felszerelési tárgyaikat (például tablet, GPS, stb.) is. Utóbbiakat értelemszerűen nem mentesítő folyadékkal kezelik, hanem egy külön kamrában 230 Celsius-fokos levegővel. A bakancsmosás után a vegyivédelmi katonák a teljes ruházatot mentesítő anyaggal kezelik, majd segítenek levenni a külső réteget.

Nők és férfiak ezután külön vonulnak be a személyi mentesítő helyre, ahol létrán is felmászva mennek végig a belső állomás különböző részein. Ezt leginkább ahhoz lehetne hasonlítani, mintha az ember harminc-negyven métert lassan sétálva folyamatosan zuhanyozna. Az elméleti tisztaság legmagasabb fokát elérve következik a végső, műszeres ellenőrzés és ha ez nem talált a katonán szennyezőanyagot, immár kiléphet a tiszta terepszakaszra. Ellenkező esetben újra vissza kell mennie a mentesítő zuhanyok alá. Az személyi mentesítőhely mellett, mögött három lépcsőben a gépjárművekkel ugyanez történik.

Közben az idő telik, a szakemberek pedig vegyivédelmi ruhában és gázálarcban dolgoznak. A vegyvédelmi felszerelésben érkező mentesítendő katona nyugalma a legfontosabb. Az esetlegesen fellépő pánik komoly nehezítést jelent a szakszerű vegyivédelmi munkavégzésben. Az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred katonái azonban ugyanúgy helyt tudnak állni az ilyen helyzetekben, mint ahogyan kiképzettségüknek köszönhetően képesek akár több órát is gázálarcban eltölteni…