Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Sziklajáró katonák Csobánkán

Szöveg: Dr. Varga József |  2009. május 7. 12:27

Az MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj több mint 300 katonája Sándor Zsolt ezredes, parancsnok vezetésével a hét elején kezdte meg hegyi kiképzését az MH Központi Kiképző Bázis csobánkai gyakorlóterén. A különlegesen nehéznek számító hegyi terepen való biztonságos mozgás begyakorlásának főleg a NATO együttműködés keretében van jelentősége

Pintér Zoltán százados, kiképző részleg vezető helyettes, a gyakorlat egyik tervezője elmondta, hogy ez a felkészítés az éves kiképzési tervnek megfelelően kerül végrehajtásra egyéni és kötelékkiképzés formájában. A Szentendre közelében lévő gyakorlótér ideálisnak mondható a sziklás, meredek hegyoldalt is magába foglaló erdős-bozótos, vagyis rendkívül bonyolult terep leküzdése fortélyainak elsajátítása szempontjából.

Az előkészítő munka a gyakorlatot megelőzően Szolnokon egy hetes elméleti oktatással kezdődött, amikor is főleg a biztonsági rendszabályok elsajátítására, az eszközök helyes használatának megismertetésére helyezték a hangsúlyt. Pintér százados elmondta azt is, hogy a különlegesen nehéznek számító hegyi terepen való biztonságos mozgás begyakorlásának főleg a NATO együttműködés keretében van jelentősége, hiszen a zászlóalj egyik alapfeladata, hogy mint magas készenléti és alkalmazási képességű harcászati alegység, képes legyen gyors katonai beavatkozást igénylő válság és konfliktushelyzetek megoldására bármilyen klíma és földrajzi viszonyok között.

A gyakorlatban most ez azt jelentette, hogy az egyéni felkészítés keretében a katonák sziklafalmászást és leereszkedést hajtottak végre biztosító kötél használatával, illetve raj, szakasz harcászati kiképzés során az adott terepen gyakorolták a körletfoglalás, rajtaütés, lesállás, járőrözés feladatait. A kihelyezett gyakorlat sajátossága, hogy nem csak a harcoló és biztosító alegységek gyakorolták a bonyolult terepviszonyokkal való küzdelmet, hanem a zászlóalj minden eleme kihasználta a ritkán adódó lehetőséget.

A terep nehézségeit a tudósító is megtapasztalta. Járatlan ösvények, meredek kaptatók vezettek a csobánkai nagy sziklához, a falmászás színhelyéhez. Sokszor csak a vastagabb ágak vagy a nadrágfék segített a visszacsúszástól. A kiképző tisztek éppen ezért nagy hangsúlyt helyeztek a biztosító kötelek csomózatának szakszerűségére, illetve más biztonsági eszközök, hevederek, karabinerek épségére, hiszen ezek jelentősen csökkentik a sérülések kockázatát.

 

Az MH KKB az elhelyezés feltételeinek biztosításával, az ellátás megszervezésével járult hozzá a szolnokiak kiképzési feladatainak sikeres végrehajtásához.