Szolnokról a hideg tóig, a jávorszarvas állkapcsán át
Szöveg: Szûcs László<br /> | 2008. április 4. 9:58A Magyar Honvédség kanadai repülőgép-vezető képző programja a legsikeresebb, a hadsereg jól képzett szakember-állományának utánpótlását célzó project. Az NFTC program keretében ugyanis évente nyolc hallgató utazhat ki Kanadába, hogy az ottani NATO iskolában sajátíthassa el a vadászpilóta szakma alapjait. Az összesen négy fázisból álló képzés első része Magyarországon zajlik, a hallgatók a szolnoki helikopterbázison Jak–52-es kiképző repülőgépekkel repülnek. A program részleteiről a honvedelem.hu a helyszínen tájékozódott.
![1595874936](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e78a4922113405539.jpg)
Mire a szolnoki MH 86. Szolnok Helikopterbázis kifutópályájának végéből a kiképzőrepülő század épületébe érünk, a fiatal tisztek már külön-külön irodában ülnek oktatóikkal, s négyszemközt elemzik a levegőben eltöltött ötven perc tanulságait. Komolyabb problémák szerencsére nem voltak, de azért néhány kisebb-nagyobb részletre még oda kell figyelniük. De hát végül is emiatt vannak itt, hogy elsajátítsák a repülés alapjait és a Jak–52-esek vezetését. A hadnagyoknak a konzultáció után sincsen idejük pihenni, máris készülniük kell az újabb felszállásra. És az újabb feladatra…
A toborzástól a kapcsolattartásig
![1595874936](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e78d1dad368487237.jpg)
– Ha csak lehet, azaz, ha az időjárás engedi, napi két felszállást tervezünk a hallgatók számára – mondja Nagy István alezredes, a Repülőfelkészítési Osztály (RFO) vezetője. Ezúttal kicsit szokatlanul hangzik a „hallgató" kifejezés, hiszen hadnagyi rendfokozattal rendelkező tisztekről beszél, ám az NFTC programban részt vevő fiatalokat Szolnokon tradicionálisan így hívják.
Az NFTC (Nato Flying Training in Canada), vagyis a kanadai repülőgép-vezető képző programra a Magyar Honvédség 2002-ben kötött szerződést a kanadai féllel, mégpedig 17 évre. A program hazai menedzselését pedig az MH Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségében dolgozó RFO kapta feladatul. A menedzselésen ezúttal azt kell érteni – magyarázza Nagy alezredes –, hogy a repülőfelkészítési osztály a hallgatók toborzásától kezdve részt vesz a munkában. Azaz nemcsak az itthoni kiképzést, hanem a kanadai utazást is az RFO munkatársai szervezik, sőt szinte napi kapcsolatot tartanak az észak-amerikai országban kiképzésen tartózkodó pilóta-jelöltekkel.
![1595874936](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e790e1f1204301137.jpg)
Az NFTC program keretében az első három évben olyan pilóták tanultak Kanadában, akik ma már Gripen vadászrepülőgépeken szolgálnak. Mellettük azok a fiatalok is kijutottak az észak-amerikai országba, akik ugyan már végeztek a szolnoki repülőtiszti főiskolán, ám még nem volt meg a vadászrepülő-képzésük.
– Az első hallgatók 2004-ben utaztak Kanadába, összesen nyolcan – árulja el az RFO parancsnoka, hozzátéve: abból a csoportból mindössze öten végeztek. De ez a lemorzsolódás természetes. Annak ellenére, hogy több szűrőn is átesik a jelölt, mielőtt bekerül a programba. Végül is a vadászpilóta szakma az egyik legnehezebb a világon…
Még az alkalmasok is „elvérezhetnek"
Hogyan lehet bekerülni a programba? – teszem fel a kérdést az alezredesnek. Egyszerű – feleli –, aki érdeklődik a repülés, és ezen belül is a vadászpilóta-képzés iránt beadhatja a jelentkezését a RFO-n. Legalábbis akkor, ha már diplomája van, s legalább középfokú szinten beszéli az angol nyelvet.
![1595874937](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e7945fcb552628083.jpg)
Az elmúlt évek tapasztalata, hogy általában kétszázan jelentkeznek a programra. A nagyon szigorú repülőorvosi vizsgálatot követően azonban általában csak a jelentkezők tizede kapja meg az alkalmas minősítést. De még az orvosilag alkalmas jelöltek egy része is csak hangsebesség alatti repülőgépeken, vagy forgószárnyasokon repülhet. Õk kapják az úgynevezett 1/B orvosi kategóriát. Vadászrepülőgépekre csak az 1/A kategóriával rendelkező jelölt kerülhet.
Bali Tamás őrnagytól, az RFO kiképzési főtisztjétől megtudom: sajnos a tapasztalat szerint az orvosilag alkalmas jelöltek egy része „elvérzik" a fizikai felméréseken. Sőt általában a nyelvi hiányosságok miatt is van néhány jelentkező, akinek jelentkezését vissza kell utasítaniuk. Így évente csak 10-12 jelentkező tudja megkezdeni a programot.
Az NFTC program időtartama egyébként három év. Ebből az első esztendőt Magyarországon töltik el a jelöltek. A felkészítés minden évben, augusztusban kezdődik, s az első hat hónapban – a szentendrei kiképző központban, majd a szolnoki helikopter bázison– túlesnek a katonai alapkiképzésen, amit ejtőernyős felkészítés, illetve az elméleti repüléstani ismeretek elsajátítása követ.
![1595874937](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e797d568615546953.jpg)
Magyarországon…
– A magyarországi szakasz gyakorlati része előtt két részre osztjuk az ekkorra már tisztekből álló, hadnagyi rendfokozattal rendelkező csoportot. Mégpedig az angol nyelvtudás alapján. Az úgynevezett haladók már márciusban gépre kerülnek, a középhaladó pedig újabb, százhetven órás angol nyelvi kurzuson vesznek részt, s májusban kezdik a repüléseket. Azért akkor, mert addigra a haladók a Jak-okkal már le is repülik a számukra előírt negyvenöt órát – mondja Nagy alezredes.
A Jak–52-esekkel történő repülés legfontosabb célja az előválogatás. A további repülőgéptípusokon való repülés alkalmasságát vizsgálják. Aki ugyanis nem felel meg, az nem utazhat Kanadába, be kell fejeznie a programot, és más, nem hajózó beosztást kínálnak fel neki.
![1595874937](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e79aef61392423912.jpg)
A továbbiakban arról beszélgetünk, hogy a Jak-okkal levegőben töltött 45 óra mindössze arra elegendő, hogy az alapvető repülőgép-vezetési technikákat, és a navigációt megismerjék. Emellett a műrepülés alapjait is elsajátítják. Ez utóbbira egyébként azért van szükség, mert csak így lehet tesztelni, hogy a hallgató bírja-e a túlterhelést, vagyis valóban alkalmas-e vadászpilótának.
A jávorszarvas állkapcsa
Az NFTC program kanadai része a legjobb esetben is 22 hónapig tart, de az időjárási és egyéb tényezők miatt a hallgatók gyakran két évnél is hosszabb időt töltenek külföldön. Szerencsére az érvényben lévő jogszabályok szerint, az egy évet meghaladó külföldi vezénylés idejére a családosok, illetve az élettársi kapcsolatban lévők a családjukat is vihetik magukkal. A kiképzés kezdetekor aláírt szerződés pedig tartalmazza, hogy félévente egyszer ingyen hazautazhatnak a programban részt vevő tisztek.
Kanadában egyébként az NFTC program három fázisát kell teljesítenie a hallgatóknak. Az első azonnal egy 12 hetes intenzív nyelvtanfolyammal kezdődik, a reginai egyetemen. A helyi viszonyok megismerésére fókuszáló nyelvi képzésen nagy hangsúlyt fordítanak a szakmai nyelv és a rádióforgalmazás szabályainak tanítására is. A kurzus vizsgával ér véget, s csak a feltételeket teljesítők utazhatnak tovább a Moose Jaw (jávorszarvas állkapcsa) nevű település közelében található katonai kiképző bázisra.
– A hallgatók ezen a bázison a Harvard típusú, légcsavaros kiképző repülőgépeken repülnek – mondja Nagy alezredes,
![1595874937](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e79db533641249018.jpg)
Ezt követően pedig – a 2/B fázisban –, még mindig a Harvard típusú géppel, a bonyolult műrepülést, a kötelékrepülést és a földközeli repülést gyakorolják a hallgatók. Minderre 51 órájuk van.
Műrepülés és földi célok támadása
![1595874937](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e7a1321a386671519.jpg)
A kanadai repülőgép-vezető képző program negyedik és egyben befejező fázisának helyszíne a Cold Lake-i (hideg tó) légierő bázis. A kiképzés itt is a Hawk-okkal zajlik, és a jelöltek ekkor már a legalapvetőbb védelmi és támadó harci manővereket, a fedélzeti fegyverrendszerek kezelését és a földi célok támadását is gyakorolják – összesen 52 repült órában.
– Könnyen kiszámolható, hogy a teljes program ideje alatt háromszáztíz órát repül egy-egy hallgató, amely arra elég, hogy az alapvető repülési ismereteket elsajátítsa, de természetesen még nem válik belőle automatikusan vadászpilóta – hangsúlyozza Nagy István alezredes, majd hozzáteszi: e speciális, közel egy éves képzést már Magyarországon kapják meg a hallgatók, mégpedig a kecskeméti repülőbázison.
Szállító-repülőgépek és helikopterek
Felmerül a kérdés, mi lesz azokkal a tisztekkel, akik a program fázisai közötti kemény vizsgákat nem tudják sikeresen teljesíteni, vagy a kanadai kiképzés oktatói tanácsolják el őket a további kiképzéstől? Megtudom: ezen hallgatók számára felajánlják, hogy a magyar légierőnél szállító-repülőgépeken, vagy helikoptereken repülhessenek.
Pillanatnyilag ez a képzés az alakulatoknál zajlik, de az RFO tervei között szerepel egy helikopteres kiképzési program beindítása. Bali őrnagy, a project vezetője elárulja: a tervek szerint bérelt könnyű helikopterekkel oktatják majd az állományt. Vagyis azokat, akik az NFTC programban 1/B orvosi minősítést kaptak, vagy a kanadai kiképzésről idő előtt tértek vissza. Ilyen esetre egyébként az elmúlt négy évben mindössze négyszer volt példa.
![1595874938](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e7a43f90256768039.jpg)
Ha már itt tartunk, mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy 2002 óta tizenöten végezték el az NFTC programot. A tervek szerint idén hatan, 2009-ben pedig öten teljesítenek minden követelményt. A kiképzés első fázisában Magyarországon tizenegyen, Kanadában pedig négyen fejezték be idő előtt a felkészítést. És még egy fontos adat: a végzett hallgatók közül hárman oktatóként mentek vissza Kanadába, azaz ma már ők képzik ki az NFTC programban részt vevő tizenegy ország leendő vadászpilótáit.
A négy hallgató
Időközben a második felszállásukról is visszaérkeznek a hallgatók. A gyakorlati képzést március első napjaiban négy hadnagy kezdte meg. Pillanatnyilag a hetedik-nyolcadik feladaton vannak túl, azaz már mintegy hat órát töltöttek a levegőben a Magyar Honvédségben rendszeresített Jak–52-es kiképző-repülőgéppel.
![1595874938](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e7a6c621966732876.jpg)
Papp József hadnagy középiskolás kora óta repül vitorlázógéppel. Eddig csaknem ezer órát töltött a levegőbe, s a repülés szerelmesének vallja magát. Éppen ezért jelentkezett az NFTC programra. S bár 2003-ban az orvosi vizsgálatok 1/A kategóriát kapott főiskolai tanulmányai miatt csak tavaly kezdhette meg a kiképzést. A ma már gépészmérnök végzettségű, 27 éves fiatalember az eddigi feladatok közül az első műszeres repülésen izzadt meg a legjobban, hiszen szokatlan volt számára, hogy csak a fedélzeti műszereket nézhette. Mint mondja, nagyon élvezi a repülést, az ejtőernyős kiképzésen azonban majdnem feladta álmait, hiszen csak nagyon nehezen vette rá magát, hogy kiugorjon a helikopterből.
Szintén az ejtőernyős kiképzés hagyta a legmélyebb nyomot Orosz Ákos hadnagyban is. A 24 éves fiatalember a Veszprémi Egyetem angol szakán végzett, s ezt követően jelentkezett az NFTC programra. Korábban ő is repült már vitorlázógéppel, bár mindössze 40 órát. Mosolyogva meséli: az első alkalommal furcsa volt olyan gépet vezetnie, amelyiknek légcsavarja is. Hiszen egyszerre jóval több mindenre kellett figyelnie, mint a vitorlázó gépeken. Ma egyébként két felszállást teljesített és a szolnoki katonai repülőtér közelében kijelölt légtérben kellett különféle feladatokat végrehajtania. Gyakorolta például a 60 fokos fordulót, a dugóhúzóból való kijutást és a zuhanás-ugrást is.
![1595874938](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f1e7a96f32197525390.jpg)
Csongrádi Balázs hadnagy „sorstársaival" ellentétben kifejezetten élvezte az ejtőernyős kiképzést. Mivel a 24 éves tiszt amúgy is szereti az extrém sportokat, így nem okozott számára gondot az ejtőernyőzés sem, s szívesen ugrott volna az előírt tizenkettőnél. Végzett informatikusként eddig még nem volt dolga repülőgépekkel, így – ahogy fogalmaz –, a többiekkel ellentétben „nullkilométeresként" kezdte meg a program gyakorlati részét. Hátrányát azonban igyekszik ledolgozni, s ebben társai is segítik.
Csonka Máté hadnagy a kvartett egyetlen hivatásos állományú tagja. Hiszen ő a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett. Míg a többiek polgári felsőoktatási intézményekben, így szerződéses tisztként kezdték meg a kiképzést. A 23 éves tiszt gyerekkora óta arról ábrándozott, hogy vadászpilóta lesz, de amikor aktuális lett számára a pályaválasztás, a szolnoki repülőtiszti főiskolán már nem volt pilótaképzés. Így a ZMNE légvédelmi rakéta szakára jelentkezett. Az egyetemen hallott az NFTC programról, s tisztté avatása után azonnal jelentkezett. Mint mondja: nagyon szeretné, ha három év múlva már egy Gripen vadászrepülőgépen repülhetne Magyarország felett.
Fotó: Tóth László