Tavasszal nem várható nagyobb árvíz

Szükség esetén valamivel több, mint nyolcezer katona védekezhet egy esetleges tavaszi árvíz ellen ebben az esztendőben – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Borsos József mérnök ezredes. Az MH Műveleti és Doktrinális Központ válságkezelési osztály vezetője hozzátette: a Magyar Honvédség, okulva a 2010-es árvíz, és a vörösiszap-katasztrófa tapasztalataiból – együttműködve a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságával, a rendvédelmi szervekkel, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal – részt vett az Országos bevetés-irányítási terv az árvízi védekezési feladatokra című dokumentum kidolgozásában. Közös együttműködési, készenléti, támogatási és biztosítási tervet dolgoztak ki, amelyben a Magyar Honvédség erői jelentős szerepet vállalnak.

Borsos ezredes kiemelte: a Magyar Honvédség felkészülten várja az esetleges árvízvédelmi munkálatokat. Három fázisban egészen pontosan 8567 katonát tudnának kivezényelni a gátakra, Először az úgynevezett kijelölt erőket vetnék be a védekezési munkálatokba, őket a követnék a bevonható erők. Ekkor azonban már bizonyos kiképzési feladatokat is szüneteltetni kellene.

A harmadik lépcsőhöz, vagyis a további bevonható erők bevetéséhez pedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az MH Ludovika Zászlóalj, az MH Központi Kiképző Bázis, illetve az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola oktatási tevékenységének felfüggesztése is szükségessé válna, hogy az intézményekben és alakulatoknál tanuló katonák (honvédtiszt-jelöltek) is vezényelhetők legyenek az árvízvédelmi munkálatokba. Mint megtudtuk, a harmadik fázisban vetnék be az önkéntes védelmi tartalékos katonákat is.

A Magyar Honvédség technikai eszközeit is három lépcsőben alkalmaznák egy esetleges árvízvédelmi feladat során – mondta Borsos József ezredes, hozzátéve: összesen 1151 darab, különböző típusú eszközzel tudna a honvédség közreműködni a védekezésben. Ezek között megtalálhatók a személyszállító teherautók, a folyami hídkompok, a helikopterek és a kétéltű, lánctalpas PTSZ-ek is.

Természetesen a Magyar Honvédség is naprakészen figyeli a vízügytől és a meteorológusoktól kapott adatokat, amelyekből következtetni lehet az esetlegesen kialakuló árhullám nagyságára. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Duna és Tisza folyók vízgyűjtő területén felhalmozódott hómennyiség nem éri el a sok éves átlagot. Azaz még egy gyors olvadás esetén sem várható veszélyes tavaszi árhullám kialakulása. Természetesen a tavaszi hónapokban, lokálisan, nagyobb mennyiségben lehulló csapadék okozhat árvízi veszélyhelyzetet, ezt azonban nem lehet hosszú távon előre jegyezni – emelte ki az MH Műveleti és Doktrinális Központ válságkezelési osztályának vezetője.

Fotó: Dévényi Veronika és archív