„Teljességgel elfogadhatatlan a líbiai erőszak” – külföldi reakciók

Az amerikai külügyminiszter egyben leszögezte: az Egyesült Államok magától értetődően aggodalommal követi nyomon a líbiai eseményeket. Hangoztatta: a líbiai kormányt terheli a felelősség mindazért, ami történik, és a líbiai kormánynak kell intézkedéseket tenni az erőszak leállítására.

Kiemelte ugyanakkor: „mint mindig, számunkra a legfontosabb prioritás az amerikaiak biztonsága és jóléte".

Nem sokkal Clinton nyilatkozata előtt a washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy egyelőre nem tudták megvalósítani azt az előző nap hozott tervet, hogy kimenekítik a Líbiában dolgozó amerikai diplomaták családtagjait, valamint azokat a diplomatákat, akiknek munkájára nincs feltétlenül szükség az amerikai külképviseleteken.

Clinton a bahreini uralkodó családot arra kérte, hogy kezdjen politikai párbeszédet az ellenzékkel, és tegyen arról, hogy a szavakat tettek kövessék. Az amerikai külügyminiszter egyben leszögezte, hogy a Perzsa-öbölben lévő országban nincs helye a békés tüntetőkkel szembeni erőszaknak.

Szankciókkal fenyegetik Líbiát

Angela Merkel kancellár a görög miniszterelnököt fogadva Berlinben kedden felszólította Tripolit: azonnal szüntesse be a líbiai lakosság ellen alkalmazott erőszakot. Ellenkező esetben Németország kész a nyomásgyakorlás minden eszközét igénybe venni, beleértve szankciók elrendelését is – hangoztatta Merkel.

Hasonlóan nyilatkozott korábban Guido Westerwelle külügyminiszter, aki szerint a líbiai erőszak folytatódása esetén elkerülhetetlen lesz szankciók foganatosítása Tripolival szemben. Kormánykörökből származó információ szerint a büntetőintézkedések a Kadhafi-család tagjainak beutazási tilalmát, valamint a líbiai állam tulajdonát képező külföldi vagyonrészek zárolását jelentenék.

A német kormányfő „maximális mértékben nyugtalanítónak" minősítette a Líbiából érkező híreket. Kadhafi keddi beszédét „nagyon, nagyon ijesztőnek" nevezte Merkel, aki szerint a líbiai vezető ezzel gyakorlatilag hadat üzent saját népének.

Jeórjiósz Papandreu görög kormányfővel folytatott megbeszélésén a kancellár további anyagi könnyítéseket helyezett kilátásba Athénnak.

Mint közölte, az euró stabilizálását célzó csomagterv részeként szó van arról is, hogy meghosszabbítanák a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segítséget, amely egyelőre három évre szól. Ebben a kérdésben azonban még nem született döntés.

Berlusconi telefonon beszélt Kadhafival

Moammer Kadhafi líbiai vezető kedden telefonon arról biztosította Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt, hogy „Líbiában minden rendben van" – közölte a hivatalos líbiai hírügynökség (JANA).

A JANA jelentése szerint a líbiai vezető kijelentette, hogy aki az igazságot akarja tudni a líbiai eseményekről, a líbiai médiából tájékozódjon, s ne hallgasson „az árulók és züllöttek sajtóorgánumai által terjesztett hazugságokra és meghamisított információkra".

Az olasz kormány kedd este rendkívüli ülésen vitatta meg az egykori gyarmatán kialakult helyzetet. Rómában mély nyugtalansággal figyelik az eseményeket, s attól tartanak, hogy akár 200-300 ezer líbiai menekült zúdulhat Olaszországra.

Az olasz haditengerészet hajói úton vannak az észak-afrikai országba, hogy szükség esetén részt vegyenek az olasz állampolgárok kimenekítésében. Becslések szerint 1500 olasz él Líbiában, s közülük mintegy 400-at szállítottak el Tripoliból két repülővel. További 160 olasz vár arra a líbiai fővárosban, hogy elhagyhassák a káoszba süllyedt országot.

A felkelésnek eddig 300 áldozata van

A kedden közzétett hivatalos összesítés szerint a líbiai kormány elleni felkelésben eddig 300 ember – 242 civil és 58 katona – halt meg.

Az adatok szerint a legtöbben – 104 civil és 10 katona – a kelet-líbiai Bengáziban haltak meg. Al-Baidában, a felkelés egy másik központjában 63 civil és ugyancsak 10 katona halt meg. A halállistán a harmadik Derna városa, ahol 36 katona és 29 civil halt meg.

Az egy hete kezdődött líbiai felkelés halálos áldozatainak a számáról először hoztak nyilvánosságra hivatalos jelentést.