Tiltott francia fegyverei voltak a ruandai hadseregnek a népirtás kezdetén
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2012. június 2. 20:57A ruandai népirtás kezdete előtt az ország hadserege 15 darab olyan francia Mistral rakétával rendelkezett, amelyek eladása akkor még nem volt engedélyezett – írta június 1-jén, pénteken a Libération.
A francia napilap értesülése egy olyan, 1994-ben keletkezett ENSZ-jelentésből származik, amelyet csütörtökön csatoltak a néhai Juvenal Habyarimana ruandai elnök elleni merénylet feltárását célzó franciaországi vizsgálat anyagához. A listát – amelyen szerepelnek a francia gyártású föld-levegő rakéták, s amelyre egy brit újságíró talált rá az ENSZ archívumában – azoknak a tuszi etnikumhoz tartozó ruandai személyiségeknek az ügyvédjeitől kapták meg Marc Trévidic és Nathalie Poux francia vizsgálóbírók, akiket 2006-ban egy másik francia bíró azzal vádolt meg, hogy ők felelősek az elnök repülőgépének lelövéséért.
A hutu Habyarimana repülőgépét 1994. április 6-án találták el föld-levegő rakéták, amikor megpróbált leszállni Kigali repülőterén. A merénylet jelentette a 800 ezer, elsősorban a tuszi kisebbséghez tartozó ember halálával járó népirtás kezdetét Ruandában. A száznapos véres viszály a Ruandai Hazafias Front győzelmével ért véget. A hutuk vérengzése nyomán kitört tuszi felkelést a jelenlegi elnök, Paul Kagame vezette.
Az elnök által 2007-ben kezdeményezett vizsgálat szerint Habyarimana saját belső köre tervezte meg a merényletet, amellyel azt akarták megakadályozni, hogy létrejöjjön az elnök és az akkor még a lázadók élén álló Kagame közötti megállapodás a hatalom megosztásáról. Habyarimana éppen Tanzániából repült vissza a béketárgyalásokról, és arra készült, hogy megkezdje Kagame lázadóinak integrálását a ruandai hadseregbe, amikor meggyilkolták.
Habyarimana gépének lelövése évekig tisztázatlan volt, számos vizsgálat indult a részletek felderítése érdekében.
Franciaországban azért indult külön eljárás, mert a gép személyzete francia volt. 2006-ban ki is adtak kilenc elfogatóparancsot Kagame bizalmi emberei ellen, ami miatt megszakadt a diplomáciai viszony Ruanda és Franciaország között, s csak 2009-ben állt helyre. A januárban kiadott új francia szakértői jelentés viszont már a ruandai állításoknak megfelelően egyértelműen megállapította: Habyarimana gépét 1994-ben nem tuszi lázadók, hanem szélsőséges hutuk lőtték le a kanombéi katonai táborból tüzelve.
A Libération arra emlékeztetett: a ruandai népirtást vizsgáló Nemzetközi Törvényszék által megvádolt ruandai tisztek 1994 óta azt állítják, hogy ők azért nem tehetők felelőssé a merényletért, mert a hadseregnek nem voltak föld-levegő rakétái. A most nyilvánosságra került ENSZ-jelentés azonban éppen ennek az ellentétét bizonyítja.
A francia lap ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az a tény, hogy a ruandai hadsereg rendelkezett Mistral rakétákkal 1994-ben, önmagában még nem bizonyít semmit, hanem inkább kínos kérdéseket vet fel mindenekelőtt Franciaország számára: hogyan lehetséges, hogy 18 évvel később kerül elő egy fontos ENSZ-jelentés? Hogyan jutottak el a Mistral rakéták Franciaországból Ruandába, amikor tilos volt őket külföldre eladni? Hogyan lehetséges, hogy erről nem tudott a párizsi hatalom?