Tíz filmre vitt csata

A passchendaele-i csata

A passchendaele-i vagy harmadik ypres-i csata az első világháború egyik legvéresebb ütközete volt. Az 1917. július 31. és november 10. között zajló csata flandriai offenzíva néven is ismert. Az antant csapatok azért indítottak támadást, hogy a belga tengerpartig előrehaladva elfoglalják a német tengeralattjáró-bázisokat. S bár a hónapokig tartó ütközetben a két oldalon több mint hétszázezer katona esett el vagy sérült meg, az offenzíva mégsem emiatt, hanem a területet beborító sár miatt vált híressé. A sártenger hatalmas nehézségeket állított mindkét fél csapatai elé. A küzdelem többnyire lecsapolt mocsarak területén zajlott, amelyek még száraz időben is nedvesek voltak. A brit tüzérségi tűz azonban felszaggatta az ingovány tetejét, amit az augusztusban lezúduló esők teljesen járhatatlanná tettek. A folyékony sárral borított terepen sok katona fulladt bele az ingoványba, s még a lánctalpas harckocsik is elakadtak. A három hónapos küzdelem végén a kanadai hadtest elfoglalta Passchendaele-t, amely az ipari hadviselés borzalmainak szimbólumává vált. A falut ugyanis a csata teljesen eltörölte a föld színéről. A csatáról készített, Passchendaele című filmet – a legjobb tudomásunk szerint – nem forgalmazták Magyarországon. Az interneten azonban természetesen megtalálható. Lássuk most a záró jelenetet.

Gallipoli

Az első világháború egyik elhibázott offenzívája volt: a brit (és a nemzetközösségi), valamint a francia erők megpróbálták elfoglalni a Dardanellák tengerszorost, amit azonban sikerrel védtek meg a németekkel (és magyarokkal is) megerősített török csapatok. A pokoli küzdelmet egy 1981-ben mozikba került film mutatja be, mégpedig az ausztrál csapatok szemszögéből. Bár a film a mai elvárásokhoz és a naturalisztikus ábrázoláshoz képest kissé „vontatott", érdemeit semmiképpen nem lehet elvenni. Sőt még egy-két igazán látványos csatajelenetet is láthatunk benne.

A normandiai partraszállás

A második világháború legnagyobb és legfontosabb hadművelete – amely az Overlord, azaz hűbérúr fedőnévvel vonult be a történelembe – az egyik leggyakrabban mozivászonra vitt csata. A D-nap történetét feldolgozta például az 1962-es Leghosszabb nap című film, de a Steven Spielberg – Tom Hanks duó nevével fémjelzett Ryan közlegény megmentése című hollywoodi eposz is a partraszálláshoz kapcsolódó történetre épül. Azt is mindenképpen meg kell említeni, hogy e film nyitójelenete filmtörténelmet írt, hiszen korábban még egy alkotás sem ábrázolta ennyire naturalisztikusan a háború poklát. Íme a film egyik leglátványosabb-legelborzasztóbb jelenete.

Bastogne ostroma

Sokan mondanak sok rosszat a Halál 50 órája című filmről. Az 1965-ös alkotás történelmi tévedéseit mi is összeszedtük egy cikkben. Ahogy írtuk, Dwight D. Eisenhower, a szövetséges erők európai főparancsnoka, későbbi amerikai elnök még egy sajtótájékoztatót is összehívott annak érdekében, hogy elmondhassa: a valóságban nagyon sok minden nem úgy történt, ahogy az a vászonra került. Persze vannak a filmben valós történéseken alapuló jelenetek is. Az egyik ilyen amikor Bastogne ostromakor a körbekerített amerikai erők parancsnoka a németek megadást sürgető üzenetére egyetlen szóval felel: „Frászt!" A híres jelenet így nézett ki a film rendezője szerint.

Az arnhemi csata

Ha a terv beválik, lerövidíthette volna a második világháború európai hadszínterén zajló véres küzdelmet. Azonban a Market Garden-hadművelet kudarcot vallott, nem utolsó sorban azért, mert a Montgomery tábornok alulbecsülte a stratégiai fontosságú arnhemi hidat védő német csapatok erejét. A történetet A híd túl messze van című, 1977-es film dolgozta fel – ha nem is történelmi hűséggel, de látványosan. Következzen most az egyik csatajelenet.

A sztálingrádi csata

A normandiai partraszállás mellett a sztálingrádi csata az, ami az elmúlt évtizedekben leginkább megihlette a filmrendezőket. Hogy csak a két leghíresebbet említsük: 1993-ban a német Joseph Vilsmaier, húsz évvel később, 2013-ban pedig az orosz Fjodor Bondarcsuk álmodta vászonra a világtörténelem egyik legvéresebb ütközetét, amelyben több mint másfélmillió katona és civil halt vagy sebesült meg, illetve tűnt el. Nem tisztünk eldönteni, hogy melyik változat a jobb vagy a történelmileg földhözragadtabb, azonban most a 2013-as filmből ragadtunk ki egy látványos és igencsak véres jelenetet.

Iwo dzsima

Az iwo dzsimai csata a második világháború csendes óceáni hadszínterének legvéresebb ütközete volt, amely a japánok részéről 20 ezernél is több, az amerikaiak közül pedig csaknem 7 ezer halottat követelt. Az 1945. február 19. és március 26. közötti csata történetét az amerikai filmes legenda, Clint Eastwood egy ikerfilmben dolgozta fel. A dicsőség zászlaja című mozi amerikai szemszögből, a Levelek Iwo Dzsimáról című film pedig japán nézőpontból mutatja meg a több mint egy hónapig tartó öldöklést. Mi most utóbbiból választottuk ki az egyik leglátványosabb csatajelenetet.

Pearl Harbor

Az Amerikai Egyesült Államokban néhány nappal ezelőtt emlékeztek a pearl harbor-i japán támadás 75. évfordulójára. A több mint 2300 amerikai haditengerész életét követelő támadás napjának eseményeit sok filmben feldolgozták már, a legismertebb azonban kétségtelenül Michael Bay rendező 2001-es változata. E filmet lehet szeretni vagy nem szeretni, az azonban elvitathatatlan, hogy akad néhány igencsak látványosra sikerült jelenet a 183 perces alkotásban. Lássunk most ezek közül egyet.

Katonák voltunk

Nemcsak a két világháborúról, hanem például a vietnámi háborúról is számos olyan film került a mozikba, amely valóban megtörtént események, csaták történetét dolgozta fel. Az egyik ilyen a Mel Gibson főszereplésével 2002-ben bemutatott Katonák voltunk című háborús dráma. Az Ia Drang-völgyben – azaz a Halál-völgyében – 1965 októberében-novemberében lezajlott, több mint egy hónapig tartó csata első három napját mutatja be. Ezúttal a film első csatajelenetét nézhetik meg.

A mogadishui csata

Mit kerestek az amerikai csapatok 1993-ban Szomáliában? Mi történt, hogy a jól kidolgozott haditerv csődöt mondott és 18 tengerészgyalogos, valamint több mint ezer szomáliai halt meg a kialakult vérengzésben? Kérdések, amelyekre talán soha nem tudjuk meg a választ. A 2001-ben bemutatott Sólyom végveszélyben nem azért emlékezetes, mert kielégítő választ ad a bennünk felmerülő kérdésekre, hanem azért, mert a Ridley Scott nevéhez fűződő alkotás egy olyan élményt nyújt a háborús filmek szerelmeseinek, amelyre csak nagyon kevés alkotás volt képes a filmtörténelemben. Listánkra az egyik leglátványosabb jelenettel került fel.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)