Több százezer gyerekkatona teljesít szolgálatot világszerte

A világszervezet annak apropóján hozta nyilvánosságra tanulmányát, hogy kedden a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tizennégy évre ítélte Thomas Lubanga Dyilo kongói milíciavezért, akit márciusban bűnösnek találtak gyermekkatonák százainak toborzásában és bevetésében.

Az ENSZ a dokumentumban célként jelölte meg annak elérését, hogy 2015-től kezdve egyetlen kiskorút se sorozzanak be nemzeti hadseregbe.

A legtöbb gyerekkatonát továbbra is szélsőséges fegyveres csoportok tagjai között találni – olvasható a dokumentumban. Az afganisztáni tálibok, a kongói Bosco Ntaganda lázadói, a szomáliai al-Shabaab milícia, a mali Anszár ed-Dín szalafista csoport és más terrorista szervezetek rendszeresen vonnak be a harcokba kiskorúakat.

Radhika Coomaraswamy, aki az ENSZ különmegbízottjaként a fegyveres konfliktusokban érintett gyerekekkel foglalkozik, elmondta, hogy a nemzetközi közösség igazából csak két évtizede vizsgálja a problémát.

„Lubanga ügye a klasszikus példa arra, hogyan is zajlottak az 1990-es évek nagy afrikai háborúi: a kiskorúakat elrabolták, kábítószert adtak nekik, majd katonának állították őket" – vázolta a szakértő a helyzetet. Mint mondta, a polgárháborúkban a drogot arra használták, hogy a gyerekeket a családjuk ellen fordítsák, fegyvert adhassanak a kezükbe; a fiatal lányokból pedig többnyire szexrabszolga vagy harcos lett, netán mindkettő.

Coomaraswamy szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szankciókkal való fenyegetőzése járult hozzá a világszervezet gyerekkatonaság elleni küzdelmének látványos sikeréhez: tavaly több mint 11 ezer kiskorú hagyhatott fel a katonáskodással.

Mianmar például öt évig tartó tárgyalást követően írt alá egyezményt a gyerekkatonaság felszámolásáról, de ugyanezt megtette Csád is. Szomália szintén elkötelezte magát a kérdésben.

Az ENSZ munkatársa úgy véli, rövidesen a Kongói Demokratikus Köztársaság és Szudán is rábólint majd a korlátozásra. Elmagyarázta, hogy amennyiben egy ország aláírja a szóban forgó megállapodást, attól kezdve, ha annak nem tesz eleget, a világszervezet feketelistájára kerül, s így szankciók várnak rá. Példaként említette Ugandát, amelyet 2007-ben vettek le a feketelistáról, miután jóváhagyta a dokumentumot. Azóta a kelet-afrikai ország kormánya erőteljesen küzd az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű lázadó szervezet ellen, amelynek vezetőjét, Joseph Konyt gyerekkatonák toborzása miatt körözi a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Coomaraswamy kitért azokra az országokra is, ahol a kiskorúakat toborzó fegyveres csoportokkal nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni. Mint mondta, ezekben az esetekben az egyetlen megoldás, ha nyilvános bírálatok hangzanak el a milíciák tevékenységével kapcsolatban, illetve ha a lakosságot mozgósítják ellenük. Afganisztánban például ez a megközelítés segítette elő az iskolák elleni tálib támadások számának csökkenését – mutatott rá a világszervezet munkatársa.