Több tízezer halottat követelt a XX. század egyik első háborúja
Szöveg: Szűcs László | 2011. január 5. 8:19Szinte napra pontosan 106 évvel ezelőtt, 1905. január 2-án ért véget a XX. század egyik első fegyveres konfliktusának tartott orosz-japán háború legvéresebb csatája, amelynek következménye az lett, hogy oroszok feladták Port Arthur kikötőjét. A másfél évnél is tovább tartó háborúban több tízezer katona vesztette életét, a sebesültek száma pedig meghaladta a háromszázezret.
A XX. század egyik első fegyveres konfliktusának az Oroszország és Japán között lezajlott háborút tekintik. Az 1904 február 8. és 1905 szeptember 5. között megvívott háború elsődleges tétje a történészek szerint az volt, hogy a két nagyhatalom közül melyik lesz a Távol-Kelet – elsősorban Korea és Kína – gyarmatosítója. Japán célja pedig a gyarmatszerzésen kívül még az is volt, hogy kiszorítsa Oroszországot az ázsiai területekről.
A háború előzményei között szokták említeni, hogy a XIX. század végére a kelet-ázsiai térséghez legközelebb eső nagyhatalom, Oroszország beszállt a nyugati nagyhatalmat „gyarmati vetélkedőjébe", és megvetette a lábát a Mongóliától keletre fekvő területeken. Bár az oroszok kezdetben a Balkán felé próbáltak terjeszkedni – hogy betöltsék a „haldokló" Török Birodalom helyén keletkező vákuumot –, különféle belpolitikai okok miatt nem tudták megvalósítani céljukat, így a Távol-Kelet felé fordultak.
A térségre azonban már „kivetette hálóját" egy másik nagyhatalom, Japán is. A korábbi feudális császárság a XIX. század közepére elindult a nyugathoz való felzárkózás útján. Megkezdődött az ország és a társadalom modernizációja, japán fiatalok ezrei kezdtek külföldi tanulmányokba, hogy a legmodernebb technikai ismereteket elsajátíthassák és hasznosíthassák a rohamtempóban fejlesztett ipar különféle ágazataiban. Az ország gyakorlatilag három évtized alatt behozta a több évszázados lemaradását, és nagyhatalomként lépett a világpolitikai színpadra, ahol Ázsia meghódítását tűzte ki célul önmaga elé. Ez utóbbinak az volt az oka, hogy a gyors ütemű fejlesztés miatt az ország nyersanyag készlete kezdett kimerülni, így elkerülhetetlenné vált a külföldi források felkutatása. Ez pedig egy idő után már együtt járt a gyarmatosítási törekvésekkel is.
Támadás – három órával a hadüzenet előtt
Már a hadüzenet, és a flotta megtámadása előtt is voltak harci cselekmények a két haderő között. Február 6-án a japánok a csemulpói kikötőben elsüllyesztettek két kisebb orosz hadihajót, majd február 9-én, Port Arthurban torpedótámadással tettek harcképtelenné három orosz hajót. Erre a támadásra felelve Oroszország még ezen a napon hadat üzent Japánnak.
Bár az orosz-japán háború elsősorban Port Arthurnál zajlott, a japánok szárazföldi offenzívával is próbálkoztak, mégpedig sikerrel A Liaotung-félszigeten partra szállt 2. japán hadsereg az itt állomásozó orosz egységeket Port Arthur erődítményébe szorította vissza. Az oroszok többször kíséreltek meg szárazföldi ellentámadást, ezek azonban nem jártak sikerrel.
A megerősített japán seregek 1904. júliusának végén fogtak hozzá Port Arthur ostromához. Az orosz flotta augusztus 10-én kitörést kísérelt meg az erődítményből, de nagy vereséget szenvedett. Az erődöt védő cári erők 1905. január 2-án kapituláltak.
II. Miklós cár európai flottájának bevetésével szerette volna megfordítani a háború menetét, s el akarta vágni a szárazföldi japán erőket az anyaországtól. Az orosz hajók csaknem 40 ezer kilométeres utat tettek meg, s 1905. május 27-én érkeztek a koreai szorosban lévő kettős japán szigethez, Csuzimához. Itt azonban a japán hajóhad egész napos elkeseredett harcban csaknem teljesen megsemmisítette a cári flottát, amelynek csupán néhány egysége tudott elmenekülni.
Ez a vereség eldöntötte a háború sorsát is. A két szemben álló fél közötti tárgyalások – az Amerikai Egyesült Államok közvetítésével – Portsmouthban kezdődtek meg, a békeszerződést 1905. szeptember 5-én írták alá. E szerződés értelmében Oroszország kivonult Mandzsúriából, lemondott Szahalin déli részéről és Port Arthurról, Korea pedig japán befolyás alá kerül.
A másfél évig tartó harcokban az oroszok több mint 25 ezer halottat vesztettek, s 146 ezer katonájuk sebesült meg. A japán hadsereg katonái közül 47 ezernél is több esett el a harcokban, a sebesültek száma pedig meghaladta a 173 ezret.
Fotó: Archív