„Törvényszerűek a spekulációk bin Laden halála körül”
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2011. május 6. 6:01Számos összeesküvés-elméletre adott okot, hogy Barack Obama amerikai elnök döntése értelmében az Egyesült Államok nem hozta nyilvánosságra a megölt Oszama bin Ladenről készített fotókat, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (ZMNE SVKI) igazgatója szerint azonban a magyarázat egyszerű: az amerikai kormányzat nem akarta, hogy a muszlim világban nemkívánatos válaszreakciókat váltson ki a felvétel.
„Ne feledjük el, hogy Oszama bin Ladent 2001. szeptember 11. óta az első számú politikusként tartották számon az iszlám világban", mondja a szakértő, aki szerint éppen emiatt maga a likvidálási akció is elsődlegesen szimbolikus jelentőségű. „Oszama a posztmodern terrorizmus ikonjává nőtte ki magát 9/11 után, egy önmagán és saját képességein túlmutató figurává. Nem tudom, összeszámolta-e valaki azt a pénzt, amit az Egyesült Államok a megtalálására költött az elmúlt tizenöt évben, hiszen a CIA terrorelhárítási központjában még 1996-ban hozták létre az első egységet, ami kizárólag vele foglalkozott", fogalmaz Tálas Péter.
A szakértő emlékeztet: mindeközben a terroristavezér nagyon régóta nem irányította ténylegesen az al-Kaidát – már annak hozzá leginkább köthető pakisztáni szárnyát sem. „Egyfajta torony volt ő, amihez a dzsihádisták viszonyultak. És jegyezzük meg azt is: ahhoz, hogy ilyen szimbólummá tudott válni, a nyugati világ is hozzátette a maga részét, hiszen 9/11 után nem történt olyan terrorcselekmény, aminek kapcsán nem került elő az al-Kaida és személyesen bin Laden neve", hívja fel a figyelmet a ZMNE SVKI igazgatója.
„Bin Laden tekintélye a hívei körében a New York-i és washingtoni merényletekből fakadt, hiszen soha korábban nem követtek el hasonló merényleteket, és belátható időn belül vélhetően nem is fogtak. Olyan ez, mint egy 10-es erősségű földrengés a Richter-skálán: évszázadonként egy akad belőle. 9/11 sokkhatásához az is hozzájárult, hogy a média révén ez volt a világközvélemény első igazi szembesülése a globális információ-áramlással. A CNN-en keresztül milliók kísérték figyelemmel az eseményeket, és persze maguk a terroristák is felismerték, hogy a média révén jóval olcsóbban kelthetnek félelmet az emberekben. Ezáltal a tömegkommunikáció maga is sokat tett annak érdekében, hogy Oszama azzá válhasson, amivé végül vált. Ha tetszik, ha nem, még a nyugati popkultúrának is elválaszthatatlan részévé vált, még ha negatív figuraként is, akárcsak Szaddám Huszein. Nem véletlen, hogy mindketten felbukkantak a South Park epizódjaiban is."
Tálas Péter hozzáteszi: miközben bin Laden az al-Kaida karizmatikus arca volt, a háttérben helyettese, Ajman az-Zavahiri dolgozott nagy stratégaként, tényleges operatív vezérként. „Talán a pénzhez kevésbé fért hozzá, mint Oszama, de kiváló kapcsolatokkal rendelkezik szerte a világon, nyugati nyelveket beszél, és így tovább", mondja a szakértő.
Tálas Péter szerint nem elképzelhetetlen, hogy van alapja azon szaúdi lapinformációknak, amelyek szerint a szervezeten belüli rivalizálás örvén Zavahiri körei vezették bin Laden nyomára az amerikaiakat, de a hasonló értesüléseket érdemes a helyükön kezelni. „Más források szerint az al-Kaida vezérkara már Oszama halálának napján megegyezett arról, hogy tanácsként vezetik majd a továbbiakban a szervezetet, és a későbbiekben is inkább az új generáció tölt majd be domináns szerepet, nem pedig Zavahiri", teszi hozzá. Tálas Péter úgy véli: az is egyértelmű, hogy az al-Kaida az utóbbi években sokat vesztett erejéből, és jellege is erősen megváltozott. „Az egyes területi szárnyak ma már sokkal önállóbbak, mint azelőtt, és nagyobb befolyással is bírnak, mint a mag", fogalmaz a szakértő, példaként említve a Maghreb-országokban, az Arab-félszigeten és Irakban tevékenykedő csoportokat.
A mostani akció időzítését illetően a biztonságpolitikai szakértő szintén nem osztja azokat az elképzeléseket, amelyek azt állítják: mindez már Barack Obama újraválasztási kampányának része lett volna. „Bin Ladennek 2001 decemberének végén nyoma veszett, amikor elhagyta Tora Borát, nyolc évvel később pedig a Pentagon elismerte, hogy fogalmuk sincs, merre lehet. Az első új információk a mostani közlések szerint tavaly augusztusban jelentek meg, és egészen áprilisig zajlott a felderítés, a megfigyelés. Gyakran beleesünk abba a hibába, hogy mindenhatóként tekintünk az Egyesült Államokra vagy a CIA-re, pedig ez korántsincs így."
Ami a pakisztáni kormányzat, hadsereg és az ISI titkosszolgálat szerepét illeti Oszama rejtekhelyének felderítésével kapcsolatban, Tálas Péter egyértelműen fogalmaz. „Ha valaki egy kicsit elemzi a térség erőviszonyait, láthatja, hogy Pakisztánnak jól jött az al-Kaida helyi jelenléte. Az ISI és a hadsereg ebből a szempontból mindig is kettős játékot űzött. Egyértelmű, hogy bizonyos embereknek tudniuk kellett arról, merrefelé bujkálhat bin Laden", mondja, ám úgy véli, mindennek nem lesznek következményei Washington és Iszlámábád kapcsolataira nézve. „Ha terroristák valahol nukleáris fegyverre tesznek szert, az nem a posztszovjet térség vagy Észak-Korea lesz, hanem Pakisztán. Ebből a szempontból az amerikaiak a leggyengébb lánccszemként tekintenek az országra, és ezzel a pakisztáni vezetés is pontosan tisztában van. Vagyis az Egyesült Államoknak nincs nagy mozgástere: büntetni biztosan nem fogja Pakisztánt a hasonló kettős játékokért."
