Tripolit bombázták a NATO gépei

Líbiai tisztviselők május 10-én, kedd hajnalban külföldi újságírókat elvittek egy olyan helyre, ahol rakéta csapódott be és romba döntött egy gyermekjóléti intézményt. A gyarmati időkből származó épülettől 100, illetve 700 méterre egy-egy távközlési torony áll, s a líbiaiak állítása szerint ezek már az előző, április 30-i légi támadásban megrongálódtak. A Reuters tudósítója szerint mindkét torony épnek tűnt, egyiken sincs nyoma károknak.
A líbiai állami televízió hírei szerint a NATO vezette nemzetközi katonai szövetség hétfőn miszrátai és zenteni célpontokat is támadott, hadihajókról indított rakétákkal.

A Tripolitól mintegy 200 kilométerre fekvő Miszráta környékén elkeseredett harcok folytak május 9-én, hétfőn is a felkelők és a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők között.
A felkelők egyik parancsnoka az al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a kormányerők 57 katonáját ölték meg és 16 katonai járművet semmisítettek meg hétfőn az Adzsdábíja és Brega között félúton fekvő el-Arbain térségében, Bengázitól mintegy 150 kilométerre délre. Az élő interjúban elmondta, hogy az utóbbi három hét során újraszervezték soraikat, s a kormányerőkkel vívott összecsapás néhány órája ért véget. Hozzátette, hogy a felkelők csak két embert veszítettek.
Líbia keleti felének nagy részét a lázadók tartják ellenőrzésük alatt, míg a nyugatit – néhány olyan kivételtől eltekintve, mint Miszráta vagy a tunéziai-líbiai határ mentén fekvő városkák – a kormányerők. Egy líbiai ellenzéki újság hétfőn azt írta, hogy Tripoli elővárosaiban is fellázadtak a helyi lakosok Kadhafi ellen, és a főváros központjába készülnek. A kormány cáfolta ezt az állítást.

Az ellenségeskedések felfüggesztését kéri az ENSZ

A Biztonsági Tanács hétfőn tartott ülésén Amos kifejtette, hogy a szünet lehetővé tenné a segélymunkásoknak a Líbiában rekedt külföldi vendégmunkások kimenekítését, és lélegzetvételnyi időt adna a polgári lakosságnak. A harcok miatt nehéz beszerezni az élelmiszert, a gyógyszereket és az egyéb szükséges dolgokat, ráadásul több jelentés szerint élelmiszerhiány alakult ki a 6,5 milliós észak-afrikai országban, amely az élelem 75-90 százalékát importálja.

“A konfliktus, az ország infrastruktúrájának összeomlása, a pénz- és üzemanyaghiány komoly problémákat okoz Líbia lakosságának" – mondta a főtitkárhelyettes. Hozzátette, hogy a felkelés kirobbanása, február közepe óta közel 750 ezer ember menekült el Líbiából, s ezrek várakoznak az egyiptomi, tunéziai és nigeri határon.

A humanitárius szervezetek május 1-jén hagyták el Tripolit, miután kifosztották irodáikat. A líbiai kormány bocsánatot kért az incidensért és kártérítést ajánlott fel. A segélyszervezetek visszatérnek Líbiába, miután új garanciákat kapnak a kormánytól. “Azt tervezzük, hogy mihelyt lehetségessé válik, visszatérünk Tripoliba, és szárazföldön jutunk el Miszrátába, a Nyugati-hegységbe és más érintett területekre" – mondta a főtitkárhelyettes, jelezve, hogy mostanra 144 millió dollár gyűlt össze Líbiának szánt humanitárius segítségre, de ez a szükséges összegnek csak a 46 százaléka.

A Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők már két hónapja ostrom alatt tartják a Tripolitól 200 kilométerre keletre fekvő Miszrátát. A háromszázezres lélekszámú városban sok háztartás kifogyott az élelmiszerből, nincs víz, nincs gyógyszer, a kórházakban hiány van az orvosi segédeszközökből és a szakképzett személyzetből is.

Öt nap óta először hétfőn befutott Miszráta kikötőjébe egy segélyszállító hajó. A nemzetközi vöröskereszt által bérelt hajó bébitápszert és orvosi eszközöket hozott, visszafelé pedig sebesülteket és külföldi vendégmunkásokat szállít el.

Egészségügyi források adatai szerint Miszrátában február óta több mint ezer ember vesztette életét a harcokban vagy a bombázások következtében. A lázadók egyik szóvivője hétfőn kijelentette, hogy napi átlagban 10-15 ember hal meg, és 30-40 sebesül meg a városban.