Tűzoltás a levegőből
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2012. május 8. 7:10A Magyar Honvédség katonái is részt vettek április utolsó napjaiban a bugaci erdőtűz oltásában, méghozzá a helikopterre erősíthető Bambi Bucket bevetésével. A honvedelem.hu-nak Oláh Gábor őrnagy, a munkálatokban szerepet vállalt forgószárnyas parancsnoka vázolta az eszköz használatának leglényegesebb vonatkozásait.
„A Bambi Bucket legegyszerűbben úgy írható le, mint egy nagy műanyag zsák" – mondja kérdésünkre Oláh őrnagy. „Változatos méretekben és színekben gyártják, közös jellemző, hogy az alsó részen egy zárszerkezet kap helyet, és ennek működtetésével lehet kiengedni a vizet. Magát az eszközt külső függesztményként viszi magával a helikopter – mintha csak egy vödröt szállítanánk" – teszi hozzá az őrnagy.
„A külső súllyal történő repülés ugyanakkor az egyik legösszetettebb feladat. Különösen igaz ez abban az esetben, amikor a „Bambi"-t nem merítéssel töltjük fel például egy tóból, víztározóból, hanem egy helyben függve, épp csak a földön tartva, külső tartályautóból töltik fel. A Bambi a kialakítása miatt billenékeny, mivel tulajdonképp nincs alja – a zárszerkezet úgy zárja össze alul, ahogy egy zsák száját elszorítjuk. Ezért a feltöltéshez függőleges helyzetbe kell állítani, és úgy is kell tartani a feltöltés végéig. Ehhez kezdetben elég az emberi erő, ám ahogy telik a Bambi, annál fontosabb az összhang a helikopter és a földön dolgozók között, hiszen végső soron itt egy puha falú tartályban lötyögő több száz liter víztömegről van szó. Már a félig telt Bambi is több mint 1000 litert, azaz több mint egy tonnát jelent – ehhez már kell a helikopter emelőképessége, amellyel megtartjuk a súlyt, bár nem emeljük el a földről, amíg meg nem telik. Ettől függetlenül, a földön dolgozóknak ez kemény fizikai munka az utolsó másodpercig, mivel a függőlegességet nekik kell biztosítaniuk" – árulja el Oláh Gábor őrnagy.
Magát az eszközt a bugaci tűznél hatszor töltötték újra a fent említett bonyolultabb módszerrel. „Az a legnehezebb ilyenkor, hogy pontosan megtaláljuk, hová dobjuk a vizet úgy, hogy az tényleg hasznos legyen, vagyis valóban oltsa is a tüzet. Nem ez volt életem első tűzoltása, repültünk már rá korábban is, amikor önállóan derítettük fel a tűzgócokat, most azonban nagy segítséget jelentett, hogy a levegőből mások is figyelték a tűzoltók szerint legveszélyesebb tűzfészkeket, és ők is segítettek minket. Minden várakozáson felül, simán és gördülékenyen zajlottak az oltási munkálatok. Nagy segítséget nyújtottak ebben a jakabszállási repülőtér munkatársai, ezúton is szeretnénk megköszönni nekik ezt"
– mondja.
Fotó: Archív