Üdvözlik az amerikai rakétapajzs-döntést

Az amerikai védelmi miniszter azután tartott sajtótájékoztatót, hogy Barack Obama elnök bejelentette: kormánya lemond a közép-európai rakétapajzs tervéről, s helyette egy új rakétavédelmi megközelítést fog alkalmazni.

Obama azt mondta, az új amerikai rakétavédelmi rendszer – a módosítás tervét védelmi minisztere és a vezérkari főnökök egyesített bizottságának közös javaslatára fogadta el – a korábban tervezettnél hatékonyabban és olcsóbban lesz képes kezelni az iráni fenyegetést. Leszögezte, hogy kipróbált és hatékony technikákról, részben hajókra, részben szárazföldi pontokra telepítendő rakétaelhárító fegyverekről van szó.

Gates a sajtótájékoztatón kifejtette: a módosított rakétavédelmi terv szerint a szárazföldi egységek telepítése a fejlesztés második fázisában, 2015-től lesz esedékes.

Úgy tájékoztatott, hogy az Egyesült Államoknak most lehetősége van arra, hogy Észak- és Dél-Európában új érzékelőket és elfogó rakétákat telepítsen, amelyek a közeljövőben védelmet nyújthatnak az Irán és más országok felől érkező fenyegetésekkel szemben.

A Pentagon vezetője – aki a Bush-kormányban is védelmi miniszter volt – az iráni fenyegetés amerikai átértékelésével indokolta a közép-európai rakétapajzs feladásáról hozott döntést.

Obama nyilatkozatát megerősítve kifejtette: amerikai hírszerzési értékelés szerint jelenleg nagyobb veszélyt jelentenek Irán közép- és kis, mint nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétái. Az amerikai felderítés szerint Irán a korábban gondoltnál gyorsabban fejleszti a kis- és közép hatótávolságú rakétáit.

Az amerikai védelmi miniszter nem zárta ki, hogy az új rakétavédelmi program keretének második szakaszában, 2015-től esetleg szárazföldi rakétákat telepítenek Kelet-Európába.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön reményét fejezte ki, hogy

Szavaival Barack Obama amerikai elnöknek arra a döntésére reagált, miszerint Washington lemond az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek közép-európai telepítéséről.

“Van esély arra, hogy Európa biztonságát Lengyelországra külön figyelmet fordítva erősítsék meg" – fogalmazott Tusk Varsóban.

Külügyminisztere, Radek Sikorski később azt mondta, az Egyesült Államok biztosította Lengyelországot arról, hogy ajánlatot tesznek neki a tervezett új rakétavédelmi rendszer valamely elemének befogadására.

Sikorski hozzátette: Washington folytatja a Patriot rakéták Lengyelországba telepítését célzó terv megvalósítását, amit Varsó eredetileg ellenszolgáltatásként harcolt ki azért, hogy a Pentagon lengyel területen helyezhet el tíz elhárító rakétát az iráni rakétafenyegetésre hivatkozva.

Csehország helyett a Kaukázusban létesítene radarállomást a Pentagon a tervezett új amerikai rakétavédelmi rendszer keretében – közölte csütörtökön James Cartwright, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökhelyettese.

Cartwright részt vett azon a sajtótájékoztatón, amelyet Robert Gates védelmi miniszter tartott, hogy elmagyarázza Barack Obama elnök döntését, miszerint kormánya lemond az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek lengyelországi és csehországi telepítéséről.

A tábornok szavai szerint az új rendszerben ugyanúgy szükség lesz egy korai előrejelzést biztosító, centiméteres hullámsávban működő radar elhelyezésére. “És ez, minden bizonnyal, a Kaukázusban fog megvalósulni" – fűzte hozzá, de nem tett említést arról, hogy pontosan hol.

A korábban az amerikai Stratégiai Parancsnokságot vezető Cartwright szavait az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség idézte.

Az ilyen érzékenységű radarállomások az ITAR-TASZSZ szerint képesek arra, hogy mintegy 4700 kilométeres távolságból észleljék és kövessék egy baseball-labda méretű tárgy mozgását. A Pentagon az Egyesült Államok területén kívül is telepített már ilyen berendezést, egyet-egyet Japán, illetve Izrael területén.

Dmitrij Medvegyev orosz államfő csütörtökön üdvözölte és felelősségteljesnek nevezte amerikai kollégájának döntését, miszerint az Egyesült Államok lemond a közép-európai rakétapajzs tervéről, s helyette új rakétavédelmi megközelítést fog alkalmazni.

Az orosz közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Medvegyev emlékeztetett arra, hogy idei londoni, majd moszkvai találkozójukon megvitatta Barack Obamával a rakétavédelmi rendszerekkel kapcsolatos problémakört. Megállapodtak abban, hogy a két ország igyekszik együttműködni a kockázatok feltérképezésében. Az amerikai elnök döntése azt mutatja, hogy alakulnak az együttműködéshez szükséges jó feltételek – mondta Medvegyev.

Üdvözölte csütörtökön Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, hogy Washington lemondott a Lengyelországba, illetve a Cseh Köztársaságba korábban tervezett rakétavédelmi rendszer kiépítéséről.

Angela Merkel német kancellár szintén üdvözölte a döntést, és azt reményteljes jelzésnek nevezte. A rakétatelepítési tervet ellenző Oroszországgal most át lehet hidalni az ezzel kapcsolatos nézeteltéréseket, ha egységes stratégia formálódik az iráni fenyegetés elleni közös harc jegyében – vélekedett a kancellár Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó előtt adott sajtónyilatkozatában.

Az előző, republikánus amerikai elnök, George Bush kormányzata alatt kidolgozott terv azt célozta, hogy védelmet nyújtsanak Európának az esetleges iráni rakétafenyegetés ellen. A radarrendszert cseh területen, magukat az elfogó rakétákat Lengyelországban kívánták telepíteni.

Barack Obama demokrata párti amerikai elnöknek a közös védelemmel kapcsolatos új elképzeléseiről azt mondta Rasmussen, hogy az jobban számol valamennyi NATO-ország bevonásával a közös védelmi erőfeszítésekbe.

A brüsszeli NATO-nagykövetek csütörtökön magas rangú amerikai külügyi és katonai tisztségviselőktől kaptak tájékoztatást az amerikai rakétavédelmi elképzelésekről, amelyek új technikai megoldásokkal számolnak, és az atlanti szövetség valamennyi tagállamának lehetőséget adnak a programba történő bekapcsolódásra – közölték a NATO-ban.

Egy nevének mellőzését kérő NATO-forrás azt mondta az MTI-nek, hogy a találkozón pozitívan fogadták az amerikai terveket, és többen méltatták az Oroszországgal ebben a kérdésben eddig mutatkozó feszültségek feloldásának amerikai szándékát. A cseh és a lengyel NATO-nagykövet “tudomásul vette" az amerikai tájékoztatást – fogalmazott a NATO-forrás.