Új időpont sok kérdőjellel

Pénzhiány, biztonsági okok és szervezési nehézségek miatt szeptember 18-ra halasztják az afgán parlamenti választásokat, amelyeket eredetileg május 22-re tűztek ki – jelentették be január végén Kabulban. A közlés szerint: amellett, hogy hiányzik a választások lebonyolításához szükséges 120 millió dollár egy része, a halasztás lehetőséget ad a választási rendszer reformjának keresztülvitelére, amelyet viszont a nyugati országok szorgalmazta, hogy el lehessen kerülni a 2009-es elnökválasztást beárnyékoló csalásokat.

A honvedelem.hu által megkérdezett Nógrádi György úgy látja: a pénzhiány valójában csak jó ürügy a választások elhalasztására, valójában más okok állnak az elnapolás mögött. Egyrészt azért volt szükséges öt hónappal későbbre kiírni a voksolást, hogy minden afgán állampolgár élni tudjon a jogával. Ez ugyanis jelenleg még nem megoldott.

– Bármilyen furcsa is, a tavalyi, csalással megnyert elnökválasztás óta Karzai hatalma stabilizálódott. És ez nagyon fontos, hiszen Afganisztánban elnöki rendszer van, ahol a parlamentnek és a kormánynak nincsen igazi szerepe – mondta Nógrádi, majd arról beszélt: az elnök hatalmának megszilárdulását elősegíti az is, hogy a közelmúltban megrendezett londoni Afganisztán konferencián is elfogadták, Karzait támogatni kell. Igaz a résztvevők egy része megjegyezte: csak akkor hajlandók támogatni az afgán elnököt, ha az valós reformokat hajt végre.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: a nemzetközi közösség számára egyre kínosabb, hogy az afganisztáni konfliktus tovább tart, mint a második világháború. Ráadásul az amerikai tábornokok bejelentették, hogy ma Afganisztánban minden halott tálib helyére tíz áll. A nemzetközi közhangulat pedig egyre inkább háborúellenessé válik, egy friss felmérés szerint Nyugat-Európa lakosságának háromnegyede az azonnali és teljes katonai kivonulást támogatja az ázsiai országból.

Bonyolítja a helyzetet – tette hozzá Nógrádi György –, hogy Afganisztán ma már a szomszédos Pakisztán területének több mint a felét követeli, ugyanakkor azzal mindenki tisztában van, hogy Pakisztán 60-80 atombombával rendelkezik.

Szintén a választás megrendezésének esélyeit csökkenti – vélte a biztonságpolitikai szakértő –, hogy a helyi rendőrség és katonaság kiképzése a tervezettnél rosszabbul megy. Ráadásul több mint két és félmillió afgán menekült át Iránba. Zömében fiatalok, akik a perzsa országban „teljes agymosáson" esnek át, s a későbbiekben potenciális terroristaként térnek vissza Afganisztánba.