Ünnepélyes keretek között, de a járványügyi rendszabályoknak megfelelően, szűk körben, a családtagok meghívásával avatták fel Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis 20-as épületében Frankó Endre nyugállományú főhadnagy, az utolsó „Puma” emléktábláját május 18-án, kedden.
A vendégeket Ugrik Csaba dandártábornok, az alakulat parancsoka és Kálló Sándor alezredes, a Puma harcászati repülőszázad parancsnoka fogadta. Az emléktáblánál tartott rövid beszédében Ugrik dandártábornok megköszönte mindazok támogatását, munkáját és hozzájárulását, akik segítettek abban, hogy Turi Török Tibor szobrászművész alkotása a jelenkor Pumáinak épületében emlékeztethessen a múltra.
„Kivételes nap ez a mai, hiszen egy olyan ember emléke előtt adózunk tisztelettel, aki bajtársaival a magyar katonai repülés alapkövét rakta le. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy fejet hajtunk e kiváló ember nagysága előtt” – mondta a tábornok. A pilóta, majd kiváló mérnök életútját ismertetve kiemelte: a nyugdíjas Bandi bácsi a magyar katonai repülést aktívan követte, s így a repülőbázis is hazatérő vendégként köszönthette. „Remélem, hogy az emléktábla hagyományt teremt és felhívja a figyelmet az emlékezés fontosságára, ami egyben megmaradásunk záloga is. Ugyanis az ember a múltjából táplálkozik” - tette hozzá a kecskeméti alakulat parancsnoka.
Az emléktáblát Hankóczi Gergely őrnagy, a repülőbázis protestáns tábori lelkésze áldotta meg, aki kiemelte: Frankó Endre életútja Isten megtartó kegyelmének csodája. „A repülés iránti szerelmét és a hazaszeretetet kötötte össze a kötelességgel és eközben élete megtartatott. S később is megmaradt alkotónak, kreatív embernek – és aki ismerte, az tudja, kicsit csibésznek is. Nem törte meg sem a rendszer, sem a repülés lehetőségének elvétele: teljes életet élt Bandi bácsi” - tette hozzá az őrnagy.
Az emléktáblát Turi Török Tamás keszthelyi szobrászművész alkotta és ajánlotta fel a repülőbázis számára. Az ötlet jóbarátjától, idősebb Szentgyörgyi Dezsőtől érkezett, de a művész hamar magáénak érezte a kezdeményezést, hiszen személyesen is ismerte az egykori vadászpilótát. Az alapötletet egy fénykép adta, ahol a fiatalkori és a már idős Frankó Endre arcképe szerepelt egymás mellett. Természetesen nem hiányozhatott a híres, üvöltő pumafejes századjelvény és a Messerschmitt Bf 109-es vadászgép stilizált változata sem az alkotásról. „Ha jó embert alkotok, akkor hamar és könnyen megy a munka – és itt is gyorsan haladtam” – mondta a szobrászművész.
Galéria