Vakrandi - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2022. június 10. 10:57A Pearl Harbor ellen intézett támadás után a japánok gyors tempóban terjesztették ki hatalmukat, s 1942 elején már a Csendes-óceán délnyugati részén található nagy jelentőségű szövetséges bázis, az új-britanniai Rabaul is a kezükre került. Következő lépésként innen kiindulva Új-Guineát, a Salamon-szigeteket, az Új-Hebridákat és Új-Kaledóniát vették célba, hogy e területek elfoglalásával elvágják az összeköttetést Ausztrália és az Egyesült Államok között. E hadművelet keretében, 1942. május 4–8-án került sor a korall-tengeri csatára, a történelem első olyan összecsapására, amit a szemben álló hadiflották úgy vívtak meg, hogy nem is látták egymást.
A japánok elsődleges célja az Új-Guinea délkeleti részén elterülő Port Moresby, illetve a Salamon-szigetekhez tartozó kicsiny földdarab, Tulagi elfoglalása volt egy nagyszabású, vízi és szárazföldi kombinált hadművelet keretében. Tulagin hidroplánellátó bázist akartak létrehozni, hogy növeljék az ellenőrizhető tengeri területek nagyságát, Port Moresby repterét (amely kívül esett az Ausztráliába telepített vadászgépek hatósugarán) pedig a bombázóik támaszpontjának szemelték ki, ahonnan aztán a kontinensnyi ország északi területeit támadhatták volna.
A Tulagi és Port Moresby elfoglalásával megbízott inváziós csapatok 1942. április 30-án hagyták maguk mögött Rabaul kikötőjét, míg a partraszállást támogató haditengerészeti egységek – köztük a SHOHO könnyű repülőgép-hordozó – Truk szigetéről indultak útnak. Takagi Takeo altengernagy parancsnoksága alatt szintén a helyszínre irányították az Első Légiflotta két hordozóját (SHOKAKU, ZUIKAKU) is magában foglaló csapásmérő erőt; feladatuk a felbukkanó amerikai hordozók megsemmisítése volt.
További részletek a Magyar Honvéd magazin június 10-én megjelenő számában!