Vége az enyhülésnek a Koreai-félszigeten?

Az államfő katonai támadásnak nevezte a Cshonan korvett március végi elsüllyesztését, amelyet a nemzetközi vizsgálatok szerint egy észak-koreai torpedó okozott. Hozzátette: Szöul ezentúl csak a keszongi projektet és az észak-koreai gyerekeket segítő humanitárius programjának minimális szintjét tartja fenn, egyébként leállít mindenféle együttműködést északi szomszédjával. Ezenkívül nem engedélyezik, hogy észak-koreai hajók dél-koreai felségvizeken közlekedjenek.

Ri Mjong Bak hangsúlyozta, hogy Phenjant meg kell büntetni, és Szöul szorgalmazni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el szankciókat a kommunista rezsim ellen.
hirdetés

Beszédében emlékeztetett a korábbi észak-koreai támadásokra, köztük egy utasszállító repülőgép elleni merényletre, amely 115 emberéletet követelt 1987-ben. “Újra és újra toleráltuk Észak-Korea brutalitását, de csak azért, mert nagyon szerettük volna, hogy béke honoljon a Koreai-félszigeten" – mondta az államfő. “A helyzet azonban most más. Észak-Koreának meg kell fizetnie provokatív lépéseiért."

Eközben a Pekingben tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra kérte Kínát, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal a hadihajó elsüllyesztésére adandó válaszlépés kialakításában. Clinton leszögezte: Phenjant felelősségre kell vonni az ügyben.

A washingtoni Fehér Ház szilárd támogatásáról biztosította hétfőn Ri Mjong Bak dél-koreai elnök terveit Észak-Korea megbüntetésére, amiért Phenjan elsüllyesztett egy dél-koreai hadihajót.

“Támogatjuk Ri elnök követelését, hogy Észak-Korea haladéktalanul kérjen bocsánatot, büntesse meg a támadás felelőseit, és ami a legfontosabb, hagyjon fel háborús és fenyegető magatartásával" – közölte nyilatkozatában Robert Gibbs szóvivő."

A Dél-Korea védelméhez nyújtott amerikai támogatás egyértelmű, és az elnök utasította a katonai parancsnokokat, hogy szorosan működjenek együtt dél-koreai partnereikkel a készenlét biztosítása és a jövőbeni agresszió megakadályozása érdekében" – mondta a szóvivő.

Az incidens óta szigorúbb az ellenőrzés Dél-Koreában, ahol őrizetbe vettek egy 36 éves észak-koreai nőt, aki gyaníthatóan Phenjannak kémkedett.

A nyilvánosság előtt csak Kim néven azonosított nő a szöuli metróról és dél-koreai köztisztviselőkről gyűjtött információkat – közölte az ügyészség és a nemzeti hírszerzési ügynökség.

Kim tavaly szeptemberben jutott be Dél-Korea területére, és úgy tett, mintha menekültként hagyta volna el hazáját. 2006 eleje óta Kínában működtetett egy utazási irodát. A munkája során több dél-koreaival beszélgetett, és tőlük próbált információkat szerezni Phenjan számára.

A hatóságok szerint a szöuli metróhálózatról szerzett információk akár terrortámadások végrehajtására is használhatók.

A dél-koreai Cshonan hadihajó március 26-án süllyedt el a Sárga-tengeren, nem messze az észak-koreai tengeri határtól. Negyvenhat dél-koreai tengerész veszett a tengerbe.

Észak-Korea azt állítja, hogy meghamisították az ellene szóló bizonyítékokat, és háborúval fenyegetőzik. Egy nemzetközi bizottság a múlt hét végén hozta nyilvánosságra vizsgálatának eredményét, amely szerint egy észak-koreai torpedó küldte a tengerfenékre a hajót. Ezt volt az egyik legsúlyosabb incidens a két Korea között az 1950-53-es koreai háború óta.
Észak-Korea azt állítja, hogy “meghamisították" az ellene szóló bizonyítékokat, és háborúval fenyegetőzik.
Az Egyesült Államok még mindig mintegy 28 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában katonai támogatása részeként. A két Korea technikailag még mindig háborúban áll egymással, és több mint 1 millió katonát állomásoztatnak határaik mentén.