Vértesszőlősi mentés: maradéktalanul betartották a légiközlekedés szabályait

Az ügyészség az eljárás során gyanúsítottként hallgatta ki a honvédségi kutató-mentő helikopter pilótáját, az eljárás azonban még folyamatban van, így adott esetben ez további személyek – akár gyanúsítotti – kihallgatását is jelentheti.

A Honvédelmi Minisztérium ismételten részvétét fejezi ki a családnak, a hozzátartozóknak, hiszen mindig a segítségnyújtás, az emberi élet megmentése a szándékuk. Amennyiben az nem sikerül, a mentésben résztvevő katonák nem csak kudarcként, hanem tragédiaként élik meg a történéseket.

A felkérésre helyszínre érkező helikopter és annak személyzete mindig a kárhelyszín parancsnokának utasításait követve hajtja végre a mentés mozzanatait. Így történt ez Vértesszőlősön is. A Pápáról felszálló repülőgép személyzete rádiókapcsolatban volt a honvédségi központtal és a helyszínre érve felvette a kapcsolatot a kárhelyszín parancsnokával is, aki általában a tűzoltóság munkatársa. A kárhelyszín parancsnokának ugyanis olyan személynek kell lennie, aki a speciális esetekre, eseményekre, így a légieseményekre is ki van képezve és fel van készítve. Az Origo tudósításában olvasható: kizárólag a kárhelyszín parancsnoka dönt arról is, hogy az összes körülményt figyelembe véve milyen eszközzel és milyen módszerrel hajtható végre a mentés. Ő felel a helyszínen a mentési feladatok összehangolásáért, a tevékenység irányításáért is.

„A polgári célú légimentés esetén a folyamat azzal kezdődik, hogy valaki felhívja a 112-es, általános segélyhívó számot. Ilyenkor a hívás elemzését követően a Katasztrófavédelmi Főügyelet dönt arról, hogy az adott eseménynél szükséges-e légi segítség” – fogalmazott Bali Tamás ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokhelyettese. Hozzátette: légimentést Magyarországon csak a Magyar Honvédség képes végrehajtani, más szerveknél nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges eszköz és képesség. Mint mondta: a Katasztrófavédelmi Főügyelet a 2020 július ötödikei vértesszőlősi esetben is arról döntött, hogy szükséges a légimentés, így értesítette a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központját. „Magyarországon általában két, kutató-mentő eszközökkel felszerelt honvédségi helikopter ad folyamatos készenléti szolgálatot, így ezek egyike indult el a feladat végrehajtására. Mivel Vértesszőlős a Dunától nyugatra fekszik, a területileg illetékes, az MH Pápa Bázisrepülőtéren állomásozó kutató-mentő helikopter szállt fel” –részletezi Bali Tamás ezredes. A parancsnokhelyettes kiemelte: az adott baleseti helyszínen vagy mentési területen egy központi személy, a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához tartozó kárhelyszín-parancsnok irányítja a honvédségi egységeket, illetve a tűzoltókat és a mentőket egyaránt, akik szintén az ő utasításai alapján járhatnak el a helyszínen.

A vértesszőlősi tragikus eset után teljes körű vizsgálat indult. A honvédelmi tárcán belül működő Állami Légügyi Főosztály lezárta a vizsgálatot és megállapította: „a légiközlekedésben érdekelt személyek és szervezetek tevékenysége megfelelt a légi közlekedés szabályainak. Mindezzel párhuzamosan a Légiközlekedési Balesetvizsgáló Osztály is eljárást kezdeményezett, azonban az ő vizsgálatuk még nem zárult le” – tette hozzá Bali Tamás ezredes.

Hangsúlyozta: a Magyar Honvédség kutató-mentő alegységének tagjai megpróbálnak minden egyes lehetséges esetre megfelelő eljárásokat felállítani, s emellett folyamatosan gyakorlatoznak annak érdekében, hogy minél felkészültebben legyenek a kutatásra és mentésre.

Az elmúlt évtizedek mentési feladatai nem indokolták a protokoll változtatását, hiszen soha nem történt még ilyen tragédia. Ugyanakkor – mivel más típusú helikopterek álltak hadrendbe a Magyar Honvédségnél – most átdolgozták a mentési protokollt és az eljárásrendet is. Jelenleg az illetékes hatóságok, szervezetek engedélyére vár a honvédelmi tárca ahhoz, hogy az újonnan beszerzett Airbus H145M többcélú könnyű helikopterek is részt vehessenek a légimentési feladatokban.