Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Visszavonták a gátakról a katonák többségét

Szöveg: Szűcs László |  2010. június 10. 11:50

Már nincsen árvízvédelmi vészhelyzet azokban a megyékben, melyeket a legjobban sújtottak az elmúlt napok áradásai. Szerencsére a gátakon is egyre kevesebb a munka, így megkezdődött a védekezésben részt vevő erők visszacsoportosítása. A katonák többsége megkezdte a visszatelepülést Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből.

Nyolc árvíz sújtotta megyére hirdetett még az elmúlt héten vészhelyzetet a kormány, hogy a védekezéshez szükséges pénz maradéktalanul rendelkezésre álljon. Mivel a legnagyobb problémát okozó észak-magyarországi folyók már apadnak, meg lehetett szüntetni a vészhelyzetet, így megkezdődhetett a védelmi munkálatokban részt vevő erők visszacsoportosítása is.

Dobson Tibor, az árvízi védekezésre kijelölt miniszteri biztos szóvivője csütörtökön reggel elmondta: jelentősen csökkent az árvízveszély a leginkább veszélyeztetett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol jelenleg már csak 5500-an vesznek részt a védekezési munkálatokban. A víz lassan levonul az elöntött területekről, így a rendőrök már csak a rendvédelmi feladatokat látják el a térségben. A gátakon katonák, tűzoltók, vízügyi szakemberek és civilek dolgoznak. Már csak a szivárgásokat kell megszüntetniük, mivel a vízbetörések veszélye megszűnt.

 

Jelentősen javult a helyzet

Borsos József mk. alezredes, az MH Műveleti Központ Válságkezelési Elemző és Értékelő Osztály megbízott vezetője a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében annyira javult a helyzet, hogy az árvízvédelmi feladatokban közreműködő katonai szervezetek csütörtökön megkezdték az erők jelentős részének visszavonását a békehelyőrségekbe.

A debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár kijelölt állományát leszámítva mindenki elhagyja azt a területet, ahol az elmúlt napokban dolgozott, a körzetben maradó 450-500 katona úgynevezett biztonsági tartalékként áll továbbra is a védelmi munkálatokat irányítók rendelkezésére. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt héten volt olyan nap, amikor közel háromezer katona dolgozott a veszélyeztetett települések gátjain. Nemcsak Észak-Magyarországon, hanem a Dunán, Komárom és Almásfüzitő között is.

A helyszínen maradók közül két munkacsoportot – azaz mintegy száz embert – vezényeltek ki ma reggel feladat-végrehajtásra, ők Ócsanálos és Sajólád térségében folytatnak további árvízvédelmi munkálatot. A többiek készenlétben állnak. Vélhetően azonban a mai napon, vagy legkésőbb holnap már rájuk sem lesz szükség, így hamarosan visszatérhetnek laktanyáikba – tájékoztatott Borsos alezredes, aki hozzátette azt is, hogy a katonák visszacsoportosítását az MH Támogató Dandár kommendáns biztosító részleges koordinálja.

 

Mint megtudtuk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Szolnok térségébe telepítették át a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóalj nyolc darab, PTSZ–M típusú, lánctalpas kétéltű harcjárművét. Az előrejelzések ugyanis azt valószínűsítették, hogy a Tisza áradása miatt szükség lehet e speciális technikai eszközök alkalmazására. Borsos alezredes elmondta: az eszközök vezetői és kezelői Szentesen, úgynevezett első fokú készenlétben várják az indulási parancsot. Mindez a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerben azt jelenti, hogy az állománynak a riasztást követő három órán belül be kell érkeznie a laktanyába, ahonnan egy órán belül el kell indulnia a feladat végrehajtására.

Az utóbbi órák pontosításai során azonban kiderült – tette hozzá a műveleti központi osztályvezetője –, hogy Szolnoknál a Tisza vízszintje nem fogja elérni azt a szintet, amit a korábban várnak, vagyis nem közelíti meg az eddig mért legmagasabb vízszintet, a 2000. áprilisában dokumentált 1041 centimétert. Így várhatóan nem lesz szükség a katonák „bevetésére" A vízügyes szakemberek pedig már korábban is úgy nyilatkoztak, hogy egy esetleges védekezés során rendelkeznek a megfelelő kézi munkaerővel, a honvédség segítségét csak a speciális technikai eszközök alkalmazásában kérték volna.

 

A védelmi igazgatás tovább dolgozik

– Amikor a kormány nyolc megyére vészhelyzetet hirdetett, az természetesen érintette a védelmi igazgatást is – mondta dr. Tokovicz József mk. ezredes. A HM Védelmi Hivatal főigazgatója hozzátette: a védelmi igazgatás teljes rendszerét aktivizálni kellett, mindez érintette a központi és a területi állományt is. A védelmi igazgatás szakemberei jelen voltak mind a nyolc megyében, ahol közreműködtek a védelmi bizottságok rendkívüli ülésein és a szükséges határozatok meghozatalában.

Természetesen a Védelmi Hivatal szakemberei is Borsod-Abaúj-Zemplén megyére összpontosítottak a legnagyobb erővel. Együttműködtek a Magyar Honvédség jelen lévő erőivel, és koordinálták mindazt a tevékenységet, amelyet a védekezésre kirendelt erők végeztek – tájékoztatott Tokovicz ezredes.

A főigazgatótól megtudtuk azt is, hogy bár az árvízvédelmi készenlét véget ért, a védelmi igazgatásban dolgozó szakemberek számára még csak most kezdődik a munka jelentős része, hiszen a helyreállítási és újjáépítési tevékenység ugyanannyi feladatot ró rájuk, mint korábban a védekezés. Sőt, mindez jóval tovább tart majd, mint az aktív védekezés időszaka.

 

Fotó: Archív