Washington aggódik, Tel-Aviv felháborodott

A Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök jelenlétében aláírt háromoldalú megállapodás értelmében Teherán beleegyezett abba, hogy Törökországba szállítsa 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékosra dúsított uránkészletét, amelyért cserébe később 120 kilogramm 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kap majd teheráni kutatóreaktorának üzemeltetéséhez – jelentette be az iráni fővárosban Ramin Mehmanparaszt külügyminisztériumi szóvivő.

A felek még a héten tájékoztatják egyezményükről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), amely felügyeli majd a cserét – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a fejleményről a NAÜ tájékoztatja majd az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország alkotta, úgynevezett bécsi csoportot, amely tavaly novemberben hasonló uráncseréről kezdett tárgyalni Iránnal.

A csoport akkori ajánlata szerint Iránnak Oroszországba kellett volna szállítania 1200 kilogramm gyengén dúsított uránját – jelenlegi uránkészletének mintegy 70 százalékát -, amiért cserébe Franciaországtól kapott volna magasan dúsított uránt tartalmazó (más célra nem használható) fűtőelemeket a teheráni kutatóreaktornak, amelyet gyógyászati felhasználású izotópok előállítására használnak. Teherán azonban visszautasította ezt az ajánlatot, azt követelve, hogy a cserét egyetlen lépésben, egyidejűleg bonyolítsák le, vagy kisebb adagokban, de Irán saját területén.

A mostani, háromoldalú megállapodással Teherán belement abba, hogy a cserére területén kívül kerüljön sor. “Reméljük, hogy a többi fél elfogadja majd ezt a javaslatot" – mondta Mehmanparaszt. Ha a nagyhatalmak hozzájárulásukat adják, “Irán egy hónapon belül Törökországba szállítja 1200 kilogramm gyengén dúsított uránját" – tette hozzá.

A megállapodás enyhítheti az Irán vitatott nukleáris programja miatt kialakult nemzetközi feszültséget. A nagyhatalmak, amelyek gyanúja szerint Irán valójában atomfegyver létrehozására törekszik nukleáris programja keretében, újabb szankciókkal fenyegetőzve urándúsítási munkálatainak leállítását követelték Teherántól, viszont készek lettek volna hasadóanyagot szállítani kutatóreaktorához.

Törökország és Brazília jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja, s mindkét ország ellenzi, hogy újabb szankciókkal büntessék az urándúsítás felfüggesztését makacsul megtagadó Teheránt. Idén februárban az iráni atomenergia-hivatal bejelentette, hogy natanzi nukleáris központjában hozzálátott uránkészletének saját továbbdúsításához. Az iráni iszlám Köztársaság vezetői ugyanakkor azt hangoztatták, hogy egy nemzetközi üzemanyagcsere-egyezmény létrejötte esetén leállítják ezeket a munkálatokat.

Washington aggódik

Az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is komolyan aggódnak az
iráni atomprogram miatt – közölte hétfőn a Fehér Ház, ám nem utasította
el az iráni-török-brazil megállapodást a nukleáris fűtőanyagcseréről.

“Elfogadjuk a Törökország és Brazília által jóváhagyott erőfeszítéseket"
– jelentette ki Robert Gibbs elnöki szóvivő. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a Teheránban született megegyezésnek először ki kell állnia a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség próbáját, és majd csak ezután értékelheti a nemzetközi közösség is.
Ha Teherán korábbi hozzáállását vesszük alapul, akkor érthető “az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség komoly aggodalma" az iráni atomdossziéval kapcsolatban – tette hozzá Gibbs.
Bár Washington elismeri, hogy az Irán területén kívüli fűtőanyagcsere előrelépést jelentene, azt azonban nehezményezi, hogy Teherán nem hagyna fel az urándúsítással, ami az ENSZ Biztonsági Tanács határozatainak megsértését jelenti. “Iránnak nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítania kell, hogy tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségeit, ha pedig ezt nem teszi, akkor viselnie kell a következményeket" – utalt Gibbs a készülő szankciókra.

“Ezen kívül a teheráni megállapodás nem tér ki arra sem, tárgyalna-e Irán a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai és Németország), hogy eloszlassa a nemzetközi közösség félelmeit" – mondta az elnöki szóvivő.
A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy békés célúnak mondott atomprogramja örve alatt nukleáris fegyvert próbál kifejleszteni. Az Egyesült Államok kész diplomáciai eszközökkel rendezni a kényes kérdést, de ragaszkodik ahhoz, hogy mindez a hatok csoportjának tárgyalásai során történjék.

Izrael szerint Teherán manipulált

Irán “manipulálta" Törökországot és Brazíliát azzal, hogy “úgy tett, mintha beleegyezett volna" dúsítotturán-készletének elcserélésébe – jelentette ki hétfőn egy izraeli tisztségviselő.
“Az irániak már korábban is eljátszották, hogy elfogadnak egy uráncsereügyletet, csökkentendő a feszültséget és a szigorúbb nemzetközi szankciók kockázatát, ám a gyakorlatban végül nem történt semmi" – mondta a tisztségviselő a francia hírügynökségnek.
Diplomáciai téren az iráni kezdeményezés “rendkívüli módon bonyolítani fogja" a helyzetet – tette hozzá a névtelenséget kérő forrás.

Sokkal nehezebb lesz az Egyesült Államoknak vagy az európaiaknak elutasítaniuk ezt a megállapodást, mert ez már nemcsak Irán ügye – amelyet még könnyebb lenne kezelni -, hanem két feltörekvő hatalom, Brazília és Törökország is érintett benne, s az ehhez a két országhoz fűződő kapcsolatok igen érzékenyek – vélekedett.
Irán, Brazília és Törökország külügyminisztere megállapodást írt alá hétfőn Teheránban Irán gyengén dúsított uránkészletének nukleáris fűtőanyagra cseréléséről. A Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök jelenlétében aláírt háromoldalú megállapodás értelmében Teherán beleegyezett abba, hogy Törökországba szállítsa 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékosra dúsított uránkészletét, amelyért cserébe később 120 kilogramm, 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kap majd teheráni kutatóreaktorának üzemeltetéséhez.

Az izraeli közszolgálati rádió “magas rangú tisztviselőkre" hivatkozva szintén azt jelentette, hogy a megállapodás “súlyosbítja az iráni problémát, és megnehezíti a perzsa állam elleni büntetőintézkedések elfogadását, amelyet az Egyesült Államok és több európai ország is szorgalmaz".