A munkaszolgálatosokra a sajátjaiként tekint a Honvédelmi Minisztérium

Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében kijelentette: a munkaszolgálat bevezetése és a honvédalakulatokban való szolgálat megtagadása a zsidóságtól az egyik első lépés volt azon az úton, ami a teljes jogfosztáshoz, később pedig a tömeggyilkosságokhoz vezetett. „70 évvel vagyunk a soá után, és a rettenetes 1944-es évre emlékezünk; olyan év volt ez, amely ítélt a magyar állam felett, megméretett és könnyűnek találtatott" – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az említett esztendőt mindannyian együtt szenvedtünk el, mégis „darabokra tépte" a nemzetet.

„Ha újra akarjuk építeni mindazt, ami 1944-ben és 1945-ben elveszett, akkor mindenekelőtt emlékeznünk kell, (…) azért, hogy lássuk, mi, hogyan és miért történt. Emlékeznünk kell, hogy többet ne történhessen meg senkivel az, ami egy istentelen és embertelen világban megtörtént az előttünk járó magyarokkal, a honvédsapkát viselő munkaszolgálatosokkal" – mondta Hende Csaba.

Az íróról szólva kiemelte, Csapody Tamás hatalmas munkát végzett el annak érdekében, hogy a holokauszt történetének egy fontos fejezetét a maga teljességében mutassa be, és megmentse a feledéstől mindazoknak a nevét, akik átélték a boti haláltábor és a halálmenetek borzalmait. A kötetben végigkövethetjük a téma szereplőit, a jogtiprást, a magyar állam bűneit, a minden emberségből kivetkőzött keretlegényeket, illetve a rabszolgamunkát használó náci hadiipart – mutatott rá a miniszter. „Köszönjük ezt a munkát, amely a tudomány eszközével teszi átélhetővé ezt a fontos és rettenetes fejezetet, köszönjük a Zrínyi Kiadónak a tőle megszokott alapos és gondos munkát" – tette hozzá.

Töll László ezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vezetője a rendezvényen elmondta, hogy a bori munkatábor rabjai valamikor a Magyar Honvédség tagjai voltak, még akkor is, ha ezeket a férfiakat meg is tagadták. „Nekem, katonának az jutott eszembe, hogy itt az idő, hogy magunkhoz emeljük őket még egyszer, és visszaemeljük őket a honvédség kebelébe, mert ez a kötelességünk" – fűzte hozzá. A katonaságban ugyanis csak a teljesítmény számít – hangsúlyozta, azzal együtt, hogy az egyenruha valahol mindenkit egyenlővé tesz, de voltak idők, amikor ez nem így volt. Szerinte ezért is vannak kötelességei a mai kornak, a mai katonáknak azokkal szemben, akiket akkor méltatlanul kezeltek, és ez a könyv ennek a jó példája.

A kötettel kapcsolatban elmondta, hogy ugyan nagyon érzékeny témát dolgoz fel, hiszen sokakat érint, de az író a „legszebb történészhagyományokat" felelevenítve, alapos és precíz munkával közelítette meg, így tökéletes látlelete lett a bori tábornak. „És ezzel adta meg a legnagyobb tiszteletet a Borban raboskodóknak és elhunytaknak, mert a munka maga a precizitás, illetve a tökéletesség" – fogalmazott Töll László.

Csapody Tamás a honvedelem.hu kérdéseire elmondta, hogy a kemény fedeles, 1000 példányban megjelenő könyvet a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály felkérésére írta, a kiadás költségeit pedig a Zrínyi Kiadó vállalta magára. A kötetben 44 fénykép, 13 térkép és 6 tanulmány jelenik meg, s a kuriózumát az adja, hogy egy CD-mellékletet is kapott, amely a körülbelül 3100 volt bori munkaszolgálatos nevét és adatait tartalmazza. A kiadványban az író tudományos igényességgel mutatja be az 1943−44-es munkaszolgálat történetét, ezen belül pedig a címben is megfogalmazott, a Délkelet-Szerbiában, a Szerb-érchegységben lévő, a román és bolgár határhoz közeli bori koncentrációs táborban történteket.