Baltic Air Policing: többször is riasztották a Gripeneket
Szöveg: Faragó Fanny | 2019. augusztus 13. 20:45A litvániai Siauliai repülőbázison települ jelenleg az MH Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység (MH BAP FLKA), ami a NATO Baltic Air Policing 50. váltásaként lát el légtérrendészeti feladatokat május óta a balti térségben. A litván bázison augusztus 13-án, kedden megtartott médianapon fél nap alatt két éles riasztásuk is volt a magyar Gripeneknek.
Galéria
Videó
Videó
A Magyar Honvédség légiereje – spanyol és a brit légierő közreműködésével- több mint három hónapja biztosítja Gripen vadászgépekkel és mintegy százfőnyi személyzettel Észtország, Litvánia és Lettország légterét, a Balti-tenger régióját.
A Siauliai repülőbázison Ugrik Csaba dandártábornok, az MH BAP FLKA parancsnoka fogadta a sajtó képviselőit, majd szakmai tájékoztatójában ismertette a balti légtérrendészeti misszió feladatrendszerét. Vázolta a készültségi szolgálatban lévő repülőgépek riasztásainak részleteit, valamint kitért a térségben állomásozó NATO-erőkkel való együttműködésre is. „A Magyar Honvédség balti légtérrendészeti missziójának egyik fontos célja, hogy jelenlétükkel erősítsék a helyi lakosság biztonságérzetét. Ugyancsak cél azon szövetséges és partner erők mozgósítása és képességfejlesztése, amelyek feladata a Balti-tenger régiójának védelme" – hangsúlyozta a parancsnok.
Hozzátette: az alegység a légtérrendészeti feladatokon túl számos többnemzeti és összhaderőnemi gyakorlaton vesz részt, a repülőkiképzési feladatok során pedig erősítik az együttműködést a térségben állomásozó spanyol és brit légierőkkel.
Napjainkban a balti térség Európa egyik legérzékenyebb légterévé vált, így nincs egyszerű dolga a pilótáknak, a repülőműszaki állománynak, valamint a kitelepülő kontingens katonáinak. A médianap ideje alatt fél nap alatt kétszer is riasztották a Gripeneket a Baltikumban. A magyar vadászrepülőgépeket délelőtt és a kora délutáni órákban is azonosítatlan repülőgépek miatt emelték a magasba. Mint megtudtuk: a riasztásokat azért rendelték el, mert a légtérbe belépő gépek nem rendelkeztek repülési tervvel, nem teremtettek rádiókapcsolatot a légiforgalmi irányítással vagy nem használtak válaszjeladót.
Érdeklődésünkre Ugrik Csaba dandártábornok elárulta: a mai éles riasztásokkal együtt a Magyar Honvédség Gripenjeit negyvenkét alkalommal riasztották: az elfogott és azonosított repülőgépek között voltak An-24-es, An-26-os, IL-18-as, IL-38-as, IL-76-os szállító- és felderítőgépek, valamint SZU-27P, SZU-30SM és SZU-35S orosz bombázók és vadászbombázók is. A Magyar Honvédség baltikumi misszióját értékelve a dandártábornok hangsúlyozta: több mint 370 felszállást hajtottak végre és több mint 420 repült órát teljesítettek a magyar katonák.
„A Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység kiválóan működik együtt a spanyol légierővel és az angol királyi légierővel. A Magyar Honvédség repülő-műszaki állományának katonáinál elszántabb és kitartóbb csapattal még nem volt szerencsém találkozni" – tette hozzá a dandártábornok.
A vendégek a látogatás során betekintést nyertek a riasztások folyamatába és megismerték a JAS-39 Gripen vadászrepülőgép képességeit, ezt követően lehetőségük nyílt megtekinteni a hajózók felszereléseit is.
Fotó: Rácz Tünde