Erős, ütőképes hadsereget kell létrehozni

A program ütemezett végrehajtására a szükséges költségvetési források is rendelkezésre állnak. A kormány döntése értelmében, a Honvédelmi Minisztérium támogatási főösszege 2024-re – a korábbi vállalásnál is gyorsabb ütemben – fogja elérni a GDP 2 százalékát, és ezen a szinten is marad. Az összeg 30 százalékát – a NATO által előírtak szerint – fejlesztésekre, modernizációra, csaknem 40 százalékát bér- és bérjellegű kifizetésekre – az illetményfejlesztést is beleértve -, a fennmaradó mintegy 30 százalékát pedig működésre, fenntartásra fordítja a honvédelmi tárca.

Dr. Benkő Tibor kiemelte továbbá, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációja 2019. január 1-jétől megszűnik és átalakul az irányítási-vezetési rendszer is.

Dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese előadásában Magyarország NATO-tagságra való felkészülését mutatta be. Megjegyezte, az észak-atlanti szövetség azt tűzte ki célul a Szovjetunió összeomlása után, hogy a világ békéjét megőrizze, s lehetőleg elkerülje a hidegháború rossz emlékű időszakának megismétlődését. Magyarország is része lett 1990 után Európa nagy újrafelosztásának, azzal a határozott politikai igénnyel, hogy a NATO-hoz akart csatlakozni. Bár a politikai akarat egyértelmű volt, a hadseregre hosszadalmas átalakulás várt, amely leépítéssel és képességvesztéssel is járt. 2001-től a NATO már komoly hozzájárulást vár Magyarországtól a különböző missziókhoz, majd Grúzia és végül Ukrajna rádöbbentette a szervezetet és a világot, hogy nem elégséges a közös katonai képességekben bízni, minden tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát.

A megváltozott biztonsági környezetben világossá vált, hogy a béke nincsen ingyen, ezért a NATO vezető állama, az Egyesült Államok felszólította a tagokat, hogy emeljék védelmi költségvetéseiket. Ugyanakkor mára az is világos, hogy az ország védelmét a hadsereg egyedül nem képes ellátni, ez ugyanis össztársadalmi feladat. A Magyar Honvédségnek ebben koordináló szerepe van, s ezért fel kell készítenie például a társadalmat, az infrastruktúrát és a kórházakat arra az időszakra, amikor meg kell védenie magát.

A Magyar Hadtudományi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös konferenciáján Tömböl László nyugállományú vezérezredes, a hadtudományi társaság elnöke elmondta, hogy a szimpóziumot a 170 éves Magyar Honvédség tiszteletére, történetének bemutatására szervezték. Az előadók között egykori katonai vezetők, történészek és a téma szakavatott ismerői szerepeltek.

Fotó: Rácz Tünde