Jó döntés volt a NATO-hoz csatlakozni

Benkő Tibor a Magyarország 20 éve a NATO-ban című konferencián úgy fogalmazott: a szövetség hetven évnyi története, Magyarországnak a szövetségben eltöltött húsz éve arról tanúskodik, hogy a szervezet folyamatosan és sikeresen alkalmazkodik a biztonsági kihívásokhoz. „A szövetség nemhogy elveszítette volna életképességét, de ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik a transzatlanti térség biztonságának fenntartásában" – hangsúlyozta. A megváltozott biztonsági új kihívások és fenyegetések jelentek meg. Ezek közé tartozik az úgynevezett hibrid hadviselés és a kiberfenyegetés is. A biztonsági környezet tehát veszélyben van, s Európát keletről és délről egyaránt instabil térségek veszik körül, mint például a Nyugat-Balkán. Az instabil világban nőtt a konfliktusok kialakulásának valószínűsége, s ezzel párhuzamosan felértékelődött a katonai erő szerepe. A biztonság alapértékké vált, így az országvédelem sem veszíthet jelentőségéből – hangsúlyozta a tárcavezető.

„NATO-tagságunk, a szövetségeseinkkel folytatott együttműködés húsz éve honvédelmünk egyik pillére, a nemzeti önerő, azaz a Magyar Honvédség képességei és az állampolgárok elkötelezettsége, illetve áldozatvállalása mellett. Ugyanakkor nem kérdéses, hogy a Washingtoni Szerződés 5. cikke, vagyis a kollektív védelemről rendelkező rész hazánk katonai biztonságának sarokköve" – hangsúlyozta Benkő Tibor. Mint hozzátette, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a szerződés 3. cikkéről sem, amely a nemzeti katonai képességek folyamatos fejlesztésének szükségességéről szól, a NATO erejét ugyanis a tagországok katonai képességei adják. Így a Magyar Honvédség modernizációja, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a NATO-t is erősíti.

Az elmúlt húsz évben kisebb, hatékonyabb, professzionálisabb honvédség alakult ki Magyarországon, s ezalatt a haderő képessé vált a partnerekkel, illetve a szövetségesekkel való együttműködésre, békében és válsághelyzetben egyaránt. A Magyar Honvédség 1999 óta részt vesz a NATO különböző misszióiban: Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Afganisztánban és Irakban. Ugyanakkor az ország folyamatosan növeli a katonai kiadásokat: tavaly a nemzeti össztermék (GDP) 1,41 százalékát költötték ilyen célokra, s ez az arány 2024-re eléri a GDP 2 százalékát. „Olyan történelmi pillanat előszobájába érkeztünk, amikor a Magyar Honvédség immáron technikai eszközei és képességei vonatkozásában is a régió egyik meghatározó haderejévé válhat. Ezzel soha nem látott mértékben járulunk hozzá a szövetség képességeinek, országai biztonságának erősítéséhez. Ennek ez a helyes útja, hiszen a magyar katonák felkészültségéről és áldozatvállalásáról a szövetségesek mindig a legnagyobb elismeréssel szóltak" – mutatott rá a miniszter.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megnyitó beszédében elmondta: 1956-ban a nyugati világ katonai erejébe vetett magyar remények illúziónak bizonyultak, és több mint négy évtizednek kellett eltelnie, hogy a reálpolitika – 1999-ben – valóra váltsa ezeket a vágyakat. A magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy kelet és nyugat között nem lehet világpolitikai egyensúly katonai egyensúly nélkül, ami pedig elképzelhetetlen az észak-atlanti szövetség hiányában. Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal együtt – 1999. március 12-én csatlakozott a szövetséghez, amiben döntő szerepe volt annak, hogy az Országgyűlés pártjai és a társadalom is mindig támogatta a tagságot. Az erről szóló népszavazáson végül a résztvevők 85 százaléka támogatta a csatlakozást.  

Az elmúlt húsz évben is folyamatos a tagság támogatottsága, ami annak is köszönhető, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tagság eredményeként minden eddiginél szilárdabb alapokon nyugszik, s az ország aktív alakító résztvevője az észak-atlanti térségnek, ennek részeként a biztonsági környezetet alakító döntéseknek. „Magyarország NATO-tagságának két évtizedére visszatekintve az is elmondható, hogy hazánk elkötelezettsége a szövetség által képviselt értékek, és a közös erőfeszítésekhez való hozzájárulásunk egyértelmű elismerésnek örvend a NATO-n belül, illetve azon kívül egyaránt. Ez legfőképpen annak köszönhető, hogy Magyarország komoly támogatást biztosít a szövetség különböző műveleteihez, s nem kíván csupán haszonélvezője lenni a NATO által tagjainak nyújtott biztonsági garanciáknak" – hangsúlyozta Kövér László.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: alig van a szövetségnek olyan tagja, amelyre jobban illene a katonanemzet megjelölés, mint Magyarországra. Az elmúlt ezer évben a fegyverek dicsőségéből él a nemzet, amit a túlerővel szemben folytatott reménytelen harc, a folyamatos helytállás jellemeznek. „Szinte mindig magunk voltunk, szinte mindig egyedül kellett helytállnunk, vagy ránk kényszerített szövetségek tagjaiként. Most először megadatik az, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunkat, s legjobb meggyőződésünk és belátásunk szerint csatlakozzunk a NATO-hoz, amelyet otthonunknak érzünk" – fogalmazott az államtitkár.   

Patrik Turner, a NATO védelmi tervezésért felelős főtitkárhelyettese rövid beszédében kiemelte: a szövetség húsz éve és most is a demokrácia, a biztonság és a törvényesség garanciája. Tagjai épp e közös értékek mellett kötelezték el magukat, s a szervezet egysége egyben az erejét is jelenti. A főtitkárhelyettes méltatta Magyarország hozzájárulását a szövetség misszióihoz, kiemelve a nyugat-balkáni, az afganisztáni és az iraki missziókat. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO erejét leginkább az egység és a kihívásokhoz való alkalmazkodás adták, de hangsúlyos továbbá a terhek ésszerű megosztása is a tagállamok között. „Magyarország fontos szerepet játszott a biztonság garantálásában, s a tagállamok értékelik a hozzájárulását a közös teherviseléshez" – zárta szavait Patrik Turner.

A konferencián felszólalt még David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Martonyi János és Kovács László, egykori külügyminiszterek, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke.

A rendezvény után Magyarország NATO-csatlakozásának és tagságának főbb mérföldköveit bemutató fényképkiállítás nyílt a Parlamentben. A kiállítást Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki elmondta: a tablókon több száz kép szerepel, amelyek az ország NATO-tagságának történetét mesélik el. „Eredményeink elérhetetlenek lettek volna azon politikusok és a katonák áldozatkész munkája nélkül, akik részt vállaltak a csatlakozás előkészítésében" – fűzte hozzá. A helyettes államtitkár közölte: a kiállítás országszerte látható lesz a különböző helyőrségekben, de külföldön is megtekinthetik az érdeklődők.