Katonáink ma is a magyar szabadságot védik

„Az áprilisi törvények nyomán egy új nemzet született a régiből: olyan nemzet, amely kész és képes volt megküzdeni szabadságáért" − mondta a honvédelmi miniszter. Ez a nemzet a későbbi katonai vereség után sem adta fel jogait, hanem passzív ellenállással kényszerítette ki azok érvényesítését. A ‘48-as nemzedék mély nyomot hagyott maga után: elkötelezettsége, bátorsága, hozzáértése példaértékű, hiszen tanúságot tett az összefogás erejéről, a szabadság követésének szükségességéről.

„1848-ra egyként, szívesen emlékszik vissza minden magyar, higgyen bármiben, szavazzon bármelyik pártra, érkezzen az ország bármely részéről, legyen bármilyen vagyoni helyzetű" − szögezte le Hende Csaba.
1848-ban, a magyar szabadság védelmére hivatott nemzeti intézményként jött létre a Magyar Honvédség is. Harc közben önkéntes alapon szerveződött, kitűnő tiszti- és tábornoki kar által vezetett, végtelenül elkötelezett hadsereg született, amely fényesen teljesítette küldetését. Helyes vezetés mellett sikerült kikerülnie a döntő vereséget a szabadságharc első szakaszában, majd a téli visszavonulás után a dicsőséges tavaszi hadjáratban már sikerrel támadt a kor legfejlettebb, legerősebb hadserege ellen. Ezzel reménytelen helyzetet sikerült megfordítania, miközben szinte szó szerint a semmiből létrejött a hadiipar, a hadkiegészítés rendszere és minden, ami ahhoz szükséges, hogy egy hadsereg sikeres legyen. „A honvédség feladata továbbra is a magyar szabadság védelmezése: így volt ez az elmúlt négy évben, és így lesz a következő négy évben is" − jelentette ki a miniszter.

Hende Csaba beszédében méltatta a katonák elődökhöz méltó helytállását, és köszönetet mondott áldozatos szolgálatukért. „Önök teljesítették küldetésüket, ha kellett, távol az otthontól, a válságövezetekben, ha kellett, gépfegyverrel a kézben vagy a megáradt Duna gátjain" − fogalmazott, és kiemelte az anyagi eszközök célszerű, takarékos felhasználását is. Mint mondta, a haderőnek mindenkor készen kell állnia, minden kihívásra választ kell találnia. Ehhez pedig tudnunk és ismernünk kell a múltat, tisztában kell lennünk mindazzal, amit az előttünk járók a hazáért és a szabadságért átéltek, megharcoltak, hiszen csak így tudjuk ennek értékét megismerni a magunk életében, majd örökül hagyni a következő generációknak.

„Nemzetünk addig áll fenn, amíg tudjuk és hisszük, hogy összetartozunk, és ezért hajlandóak vagyunk közösen tenni is. Összetartozunk, amíg érvényes szerződésünk a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. És amíg összetartozunk, a Magyar Honvédségnek mindig lesz küldetése és feladata, mert addig mindig lesz Magyar Honvédség" − zárta beszédét Hende Csaba.

Az ünnepség elismerések átadásával folytatódott. Kun Szabó István dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének Katonai Tagozatát vehette át. „Egy katona életében egy bizonyos szakaszt értékel egy ilyen kitüntetés, de úgy gondolom, elsősorban annak szól, hogy az általam vezetett alakulat nagyon eredményesen dolgozik, és az elmúlt három évben bebizonyította, hogy komoly szerepe és súlya van a főváros életében" − mondta a honvedelem.hu-nak a dandártábornok, aki tavaly ősszel a legmagasabb fővárosi elismerést, a Pro Urbe Budapest-díjat is átvehette. „Egy efféle elismerés nagyon nagy súlyt, egyfajta »édes terhet« jelent, hiszen amellett, hogy óriási megtiszteltetés, sokkal nagyobb teljesítményre ösztönzi az embert" − mondta Kun Szabó István.

Fotó: Rácz Tünde