Magyar Gripenek védik tavasztól Szlovénia légterét

A megállapodás szerint tavasztól magyar Gripenek is védik Szlovénia légterét. A szomszédos országnak ugyanis nincsenek harci repülőgépei, márpedig korunkban az egyik legnagyobb fenyegetés a nemzetközi terrorizmus, amelynek a civil légi járművek eltérítése és fegyverként való felhasználása is az egyik eszköze lehet. A NATO ezért tekinti fontos feladatnak a tagországok egységes légvédelmi rendszerének fenntartását, a légtérrendészeti feladatok megnyugtató rendezését.
Szövetségesi hozzájárulásként, 2004 óta Olaszország látta el a szlovén légtér védelmét, a tervek szerint tavasztól azonban hazánk is bekapcsolódik a szomszédos ország légtérrendészeti feladatainak ellátásába.

A magyar és a szlovén védelmi tárca az ehhez szükséges jogi hátteret szakértői szinten véglegesítette, a magyar légierő a megállapodás aláírásának ratifikálását és kihirdetését követően kezdheti meg a NATO integrált légvédelmi rendszer keretében a szlovén légtér védelmét.

Az aláírás alkalmából Hende Csaba kiemelte: „A szlovén légtérrendészeti feladatokba történő bekapcsolódásunk hasznos Magyarországnak, mivel hozzájárul a NATO szövetségesi feladatokhoz és növeli a légierő műveleti tapasztalatait. Ugyanakkor hasznos Szlovéniának is, mivel így már két szomszédos ország védi a légterét. Hazánk is kapott már segítséget NATO szövetségeseitől, például az afganisztáni szerepvállalásunkkal kapcsolatban, most viszont Magyarország járul hozzá egy NATO tagállam egyik fontos kötelezettségének a végrehajtásához."

A most aláírt „Kiterjesztett légtérvédelem" nevet viselő dokumentum a két ország közt 1996-tól érvényben lévő „Repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködésről" szóló megállapodás módosítása. Az akkori kormányközi szerződés ugyanis minimum egyhetes engedélykérési kötelezettséget, és az engedélyezett repülések esetén huszonnégy órás tájékoztatási kötelezettséget írt elő egymás légi irányításai számára. Tiltotta felfegyverzett katonai repülőgépek berepülését egymás légterébe – kivéve, ha erre, egy mindkét ország által aláírt nemzetközi szerződés kötelezi a feleket. A most aláírt szerződésmódosítás a légtérrendészeti feladatok végrehajtása érdekében ezt a tilalmat és kötelezettséget oldja fel.

A két védelmi miniszter kézjegyével ellátott dokumentumot az Országgyűlés emeli törvényerőre, majd jelenteti meg a Magyar Közlönyben. Ezt követően a köztársasági elnök kiállítja a ratifikációs okiratot, amelyet a Külügyminisztérium megküld Szlovéniának. A szlovén belső eljárások befejezését követően a ratifikációs okiratokat az érintett országok kicserélik, a most aláírt módosítás ezt követően 30 nap múlva lép érvénybe.

A készenléti szolgálatot az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis negyedik generációs Gripen harci gépei látják majd el. Csakúgy, mint a hazai légtérrendészet esetében, feladatuk lesz biztosítani a szlovén légtér védelmét, a repülés biztonságát. Vizuálisan azonosítani a rádiózás és a nemzetközi légiközlekedés szabályait megszegő repülőgépeket a légtérben.

A szlovén légtérrendészeti feladatok ellátásához történő hozzájárulásunk nem jelent többletköltséget a Magyar Honvédség számára. A repülőgépeink a honi bázisukról üzemelnek majd. A szomszédos ország légterének a védelmét a Gripenek az éves repült órájuk keretének a terhére látják majd el. Ezeket az órákat a gyártóval kötött 10 éves szerződés értelmében amúgy is le kell a gépeknek repülniük.

Fotó: Galovtsik Gábor