Magyarország ma is őrzi és vigyázza Európa keresztény értékeit

Görgei Artúr születésének kétszázadik évfordulójára emlékeztek kedden délelőtt a budai Várban, a fehérvári rondellán. A tábornok lovas szobra előtt Varga Antal, az I. kerület alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Simicskó István emlékezett az 1848-49-es szabadságharc hősére.

Szeretnünk kell hazánkat, a szeretet azonban nem csupán egy érzelem: mindig tevékeny törődést, cselekvő hazafiságot jelent – fogalmazott a honvédelmi miniszter. Ezért aztán szüntelen nemesítenünk, védenünk kell magyarságunkat: nem mások ellenében, hanem éppen mások érdekében kell cselekednünk, ha bármilyen látható vagy láthatatlan veszély fenyegeti. „A Jóisten ide, Magyarországra küldött minket. Földi küldetésünk csak akkor teljesedhet ki, ha van lelki, spirituális alapja. Egy nemzet akkor válhat nagykorúvá, ha ezt felismeri és mindennap megéli" – mondta dr. Simicskó István.

Görgei Artúr küldetése a nemzet öntudatra ébredésének időszakában kezdődött: bátor kiállásával, helytállásával, hazaszeretetével példát mutatott, katonái szerették és becsülték, mert kiérdemelte tiszteletüket. Mint a miniszter hozzátette, néhányan akkor is és ma is bűnbakot kerestek, de Móricz Zsigmond például élő vértanúnak nevezte Görgeit, aki katonai zsenialitása mellett is mindvégig szerény és alázatos ember maradt. Emberfeletti bátorsága mellett alighanem ezen alázat válthatta ki katonái tiszteletét, megbecsülését is. Kivételes képességei révén pedig az akkori korszak két legerősebb hadseregével szemben is helyt tudott állni. Dr. Simicskó István hangsúlyozta: egy hadsereg igazi erejét mindig hite és szellemisége adja, a 170 éves Magyar Honvédségnek pedig mindig is a rendíthetetlen bátorság és hazaszeretet adta a karakterét.

A miniszter kiemelte: Európa ereje mindig is abban állt, hogy nem vett át mindent, ami a világban áramlik. Az európai civilizációra ma is számos veszély leselkedik, így szükség van egy olyan értékszűrőre, amely megszűri a káros folyamatokat, és nem engedi, hogy gyermekeinket ilyen hatások érjék. Mint dr. Simicskó István fogalmazott, Brüsszel ma ezt a szellemi feladatot nap mint nap megtagadja, Magyarország és a magyar nép azonban őrzi és vigyázza Európa keresztény értékeit, kultúráját, hagyományait, mint már annyiszor a történelem során. Hozzátette: küldetésünk ma is az, hogy megmaradjunk magyarként, és bármilyen nehézségek közepette is ápoljuk kultúránkat, hagyományainkat.

A koszorúzást követően a megemlékezés a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban folytatódott, ahol tudományos emlékkonferencia keretében emlékeztek meg Görgei Artúrról.

A konferencián Kovács Vilmos ezredes, az intézmény parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, majd Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára idézte fel a tábornok életútját. A miniszterhelyettes felidézte Görgei Artúr életútját, majd feltette a kérdést: miért lett bűnbak a szabadságharc egyik legkiválóbb tábornokából? Mint fogalmazott, mi, magyarok szeretünk és merünk álmodni, de nagy nemzeti álmaink nem mindig váltak valóra. Így aztán sokan nem a túlerőt, hanem a túlerővel szemben végül a fegyvert letevő tábornokot okolták a kudarcért, és nemzedékek tanulták úgy, hogy történelmünk egyik legkiválóbb hadvezére a nemzet árulója volt. Maga Görgei ezt soha nem fogadta el, és a modern hadtörténeti kutatás, illetve a történelemoktatás erkölcsi kötelessége, hogy méltó módon emlékezzünk a méltatlanul gyalázott tábornokra – fogalmazott Vargha Tamás.

A Magyar Nemzeti Bank tízezer forintos címletű ezüst-, illetve kétezer forintos névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki Görgei emlékére, amelyet a konferencián mutattak be. A kibocsátás apropóját a tábornok születésének kétszázadik, illetve az 1848-49-es szabadságharc kitörésének százhetvenedik évfordulója szolgáltatja, és egyben a nyitóakkordot is jelenti a jegybank 2018-as emlékérme-kibocsátási programjában. Az érmék előoldalán a második komáromi csata elevenedik meg, hátlapjára pedig Görgei Artúr arcmását gravírozták.

Fotó: Rácz Tünde