Megemlékezések, koszorúzások

Szöveg: Z. T. | 2010. október 27. 21:11

Gyertyagyújtást és koszorúzási ünnepséget tartottak az ország számos pontján a Halottak napja alkalmából október 27-én. Este, a Budai Várban, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett kegyeleti gyertyagyújtáson részt vett Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára is.

Délelőtt a budapesti Rákoskeresztúri Új Köztemetőben a magyar katonák emlékművénél (az Imádkozó Katona Szobránál), majd a külföldi katonasíroknál és parcelláknál tartottak megemlékezéseket. Délután a Budaörsi úti Amerikai Hősi Emlékműnél, Budaörsön, a Német Katonai Temetőben, Solymáron, az angol, ausztrál, dél-afrikai, francia, kanadai, lengyel és új-zélandi közös katonai temetőben helyezték el az emlékezés koszorúit

A Budai Várban rendezett kegyeleti gyertyagyújtás alkalmából mondott köszöntőjét dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója így kezdte:

– Emlékezni jöttünk, azokra a katonákra, akik nem lehetnek köztünk. Emlékezni, azokra a magyar katonákra, akik külföldön alusszák örök álmukat, s azokra a külföldi katonákra, akik magyar földben nyugszanak. Emlékezni mindazokra, akik a második világháború óta lezajlott vagy a most is zajló háborúk áldozatai.

Fodor Lajos államtitkár az emlékhelyen mondott beszédében a háborúkban hősi halált halt, vagy hadirokkanttá vált katonákra, a forradalmak és szabadságharcok mártírjaira, valamint a szolgálatuk teljesítése közben elhunyt katonákra emlékezett.

– Mindenszentekkor és Halottak napján virággal és gyertyával a kezünkben állunk a hozzátartozóink, barátaink, ismerőseink síremléke előtt, és emlékezünk. A halottak tisztelete egyidős a civilizált emberiséggel. Nekünk, katonáknak még többet jelent a Halottak napja. Emlékezünk minden olyan katonára, akik a legdrágábbat, az életüket adták hazájukért, a szabadságért. Hősök voltak, olyan hősök, akiknek a jövője a mi jelenünk. De ne csak régmúlt háborúk és szabadságharcok hőseire emlékezzünk, hanem azokra a katonákra is, akik a közelmúltban, napjaink háborúiban, missziós szolgálatteljesítés közben vesztették életüket. Ne csak itt emlékezzünk a katonáinkra, hanem ki-ki a saját lakóhelyének temetőjében is gyújtson egy-egy szál gyertyát a névtelen, vagy elfeledett katonahőseink sírján – mondta Fodor Lajos.

Az államtitkár beszédét követően a történelmi egyházak képviselői emlékeztek kegyeleti imával a hősi halottakra. Majd sorra elhelyezték a mécseseket az emlékhelyen: elsőként Fodor Lajos, majd Holló József, valamint a vezérkar képviseletében Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója. Őket követték a vezető egyházi személyiségek, a Budapesten akkreditált katonai attasétestület tagjai, a társadalmi szervezetek, érdekképviseletek tisztségviselői, a bajtársi egyesületek képviselői. Legvégül a magánszemélyek rótták le tiszteletüket az elhunytak előtt.

Minden emléktábla és valamennyi szobor talapzatán mécses lobogott október 27-én délután. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán százak emlékeztek az elhunyt koronaőrökre, hadapródokra, tűzszerészekre, ejtőernyősökre, rohamtüzérekre, csendőrökre, akadémistákra, növendékekre, a hősi halált halt cigány áldozatokra, a békeidőben elhunyt sorkatonákra és arra a 15 ezer leventére, akiket gyermekként hurcoltak a frontra. Mécsesek gyúltak a hadvezéreink, a kiemelkedő katonai személyiségeink és a vértanúink emlékművénél. A megemlékezést a Magyar takarodó dallama zárta.

További képekért kattintson galériánkra!

Fotó: Tóth László