Megtörhetjük Trianon átkát

„A huszadik század nemzetünk számára a nagy harcok ideje volt, amelyekben újra meg újra felmerült a nemzethalál lehetősége, kétségessé vált a magyarság megmaradása", kezdte beszédét a honvédelmi miniszter. „Ezekben a harcokban csak az előttünk járók kitartása, hősiessége, bátorsága vezethetett át minket", fogalmazott Hende Csaba, emlékeztetve, hogy a harc terepe az idők folyamán sokszor változott, a két világháború és 1956 pedig történelmünk legelszántabban vívott csatáit hozta.

„De ne feledjük azokat a helyeket sem, ahol Trianon után a megmaradásért folyt a harc. Az utódállamok börtönei, munkatáborai, temetői sokat láttak ezekből a harcokból, akárcsak a templomok, iskolák, a művészeti és kulturális színtér intézményei", mondta a tárcavezető. Hende Csaba hozzátette: lassan feledésbe merülnek a hősök, akik megmaradtak magyarnak, és nem hagyták a templomot, az iskolát, ragaszkodtak az anyanyelvükhöz, őseik hitéhez – ahhoz, hogy összetartozunk.

„Akkor sem tagadtak meg minket, amikor 2004. december 5-én egy eszement politika és egy eszelős politikus műveként nem tudtunk kellő erővel kiállni mellettük az állampolgársági népszavazáson. A mai nap, a nemzeti összetartozás napja az övék", mutatott rá a miniszter.

Hende Csaba úgy fogalmazott: a Szent Korona azt testesíti meg, hogy mi, magyarok összetartozunk, megtestesíti az ország területének sérthetetlenségét és az alkotmányos jogokon alapuló, törvényes magyar államot. „Ezért nemcsak értékes kincs a múltból, hanem összetartó kapocs, ami magában hordozza mindazt, amit a nemzet közössége jelent. Nagyon erős, élő szimbólum", hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, aki emlékeztette a megjelenteket, hogy május 30-án a Magyar Honvédség újonnan megalakult elit egysége, a Honvéd Koronaőrség átvette legfontosabb nemzeti ereklyénk őrzését.

„A magyarság jövőjét az dönti el, hogy itt és most mit teszünk meg egymásért, városunkért, nemzetért, vannak-e közös álmaink, tetteink, műveink, alkotásaink. Az, hogy részt veszünk-e egymás életében, és miként", emelte ki Hende Csaba, aki a Szent Korona másolata előtt Böjte Csaba ferences szerzetes gondolatait idézte arról, mit is kellene tennünk a Kárpát-medencében. „Böjte Csaba Szent István-terve alkalmat ad arra, hogy megtaláljuk az egymás felé vezető utakat, hogy szebb, tisztább és boldogabb életet éljünk", mondta a miniszter, aki ezután ismertette a szerzetes elképzeléseit. Ennek értelmében első lépésben a szebb, élhetőbb, európaibb Kárpát-medence érdekében saját portánkat, városunkat kell rendbe tennünk, aztán a települések mentén lévő utakat, ennek során pedig szembetalálkozunk majd a másik településről induló jószándékú magyarokkal. „A rendezettséget fenntartani már sokkal kisebb energiával is lehetséges", tette hozzá Hende Csaba.

A szerzetes tervének második lépcsőfoka az épített környezet rendbetétele a civilek, az önkormányzatok, az állam és a gazdasági élet szereplőinek részvételével. Ezt követően pedig egy kárpát-medencei kitekintésű népnevelési, felnőttoktatási program következik, hogy megfordíthassuk az elmúlt évtizedek folyamatait. „Ebben a közösségben mindenkinek megvan a maga helye. Érdemes figyelni Csaba testvér mély hitére és meggyőződésére, mely most éppen 2100 gyerek számára ad reményt és szeretetet, mindennapi kenyeret", fogalmazott a miniszter.

„A Szent István-terv megvalósítására épülő mozgalom hamarosan zászlót bont, hogy tehessünk valamit együtt a magyarság és a Kárpát-medence felvirágoztatásáért: valami szépet, jót, nagyszerűt, magasztost, mindenki a maga eszközeit bedobva a közösbe. Aki úgy érzi, tehet majd valamit ezért az ügyért, azt nagyon sok szeretettel várjuk közénk."

„Hiszem, hogy igenis megtörhetjük Trianon átkát a lelkekben, és építhetünk együtt egy olyan Kárpát-medencét, ahol a közösségek a jót követve tartoznak egybe. Azt kívánom, hogy sikerüljön végre elindulnunk egymás felé", zárta beszédét a honvédelmi miniszter.

Hende Csaba a sárvári ünnepséget megelőzően Szombathelyen, a Premontrei Gimnázium Dísztermében megrendezett trianoni emlékműsor keretében mondott rövid beszédet. Mint rámutatott, a trianoni döntés nem pusztán történelem, hiszen a mai napig mindig visszaköszön.

„Sokat szólhatunk róla, de arról is, hogyan jutottunk idáig: az első világháború borzasztó eseményei után egy fantaszta bolsevik kisebbség kánaánt ígért, de csak anarchiát, hazaárulást és véres diktatúrát hozott, majd Trianonban elveszítettük Magyarország területének kétharmadát", elevenítette fel a miniszter, majd hozzátette: ezen a napon ugyanakkor inkább ne a tragédiákra emlékezzünk, hanem arra, hogy június 4. egy éve, az új Országgyűlés egyik első döntése értelmében a nemzeti összetartozás napja, és ugyanígy lehetséges ma már a határon túli magyarok kettős állampolgársága is.

„Azokra gondoljunk, akik a közben eltelt évtizedekben, a 20. század gerincroppantó viharai közepette is megőrizték összetartozásunkat, nyelvünket, történelmünket, dalainkat, cserepekre tört közös életünk valamennyi darabját, akár a szegénység tudatos vállalása árán is. Ők Trianon igazi hősei", mondta Hende Csaba.

A miniszter felelevenítette a május 29-én elhunyt egykori köztársasági elnök, Mádl Ferenc elhivatottságát a nemzet összetartozása iránt, és méltatta kiállását az ügy érdekében a 2004. december 5-ei népszavazást követően is. Mint elmondta, a lehetőség megnyitása óta mintegy 90 ezer határon túli magyar vette fel a magyar állampolgárságot. A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: Trianon hatalmas csapás volt, de végül mégis sikerült túlélnünk, és lassan-lassan igenis legyőzzük.

„Trianon legyőzhető, ha hisszük, hogy összetartozunk, és e hit nyomán megmozdulunk a közös jó érdekében. Most rajtunk a sor, hiszen a hazát a magyar állam önmagában soha nem menthette meg, csakis a nemzet. A hazát csak a nemzet tudta felépíteni, és ehhez mindenkire a maga helyén van szükség." A miniszter ezután szintén ismertette Böjte Csaba Szent István-tervének alapgondolatait.

(További képekért kattintson galériánkra!)

Fotó: Tóth László