Mit tudunk tenni hazánkért?

A miniszter szerint „láttuk a 20. század borzalmait, hallhattunk róluk, olvashattunk róluk. Sokan azt gondolták, hogy a következő évszázad a békéről fog szólni, de már a 2001-es terrortámadás megmutatta ennek ellenkezőjét". Mint fogalmazott: a második világháború utáni konfliktusokban több mint 30 millió ember veszítette életét.
„Ha valaki végignéz a világban, mindenfelé terrorcselekményeket láthatunk. Migrációs nyomást láthatunk, és olyan sajátos háborút, mely a biztonságunkat fenyegeti. Mindemellett dinamikus technikai fejlődés is jellemző, melyet a terroristák is kihasználnak" – mondta dr. Simicskó István. Hozzátette: korunkban egyszerre jelentkezik a hagyományos katonai kihívás veszélye és az aszimmetrikus fenyegetés veszélye. Kiemelte: úgy kell fejlesztenünk a Magyar Honvédséget, hogy közben a jövő kihívásaiba is bele kell tudnunk tekinteni.

A honvédelmi miniszter elmondta: a mai kor sajátja, hogy a virtuális térben is folynak háborúk, ahol sokszor még az ellenség beazonosítása is nehézségekbe ütközik. A kibertérben pedig nyomást lehet gyakorolni a kormányzati rendszerekre is, mégpedig katonai beavatkozás nélkül – fűzte hozzá.

Dr. Simicskó István leszögezte: a honvédelmi törvény úgy fogalmaz: a haza védelme nemzeti ügy. Hazánk biztonságának egyik pillére az állampolgáraink áldozatkészsége a honvédelem ügye iránt.
„Fontos, hogy a fiatalok átérezzék ezt. Talán közhely, de az élet folyamatos küzdelem, amihez lelki és fizikai értelemben is fegyverek kellenek. A hadseregtől, a katonáktól elsajátított szemlélet, szellemiség sokat segíthet mindenkinek. Ám ugyanolyan fontos a megfelelően edződött jellem" – húzta alá a tárcavezető. Hozzátette: a katonai az egyetlenegy olyan hivatás, amelynek az esküjében azt vállalják, hogy akár életük feláldozásával is megvédik hazájukat.

Az Iszlám Állammal kapcsolatban dr. Simicskó István kiemelte: nincs helye a világban ilyen államnak, és a terrorizmus terjedésének szempontjából igen veszélyesek a térségben lévő, jelenleg instabil államok, mint például Líbia. Hozzáfűzte: a májusi NATO-csúcson a szövetséges tagállamok honvédelmi miniszterei az Iszlám Állammal szembeni fellépés formáiról is tárgyalni fognak majd.

A Magyar Honvédség személyi állományával kapcsolatosan hallhattuk, hogy a seregben a nők aránya majdnem eléri a 20 százalékot; a tiszti állomány döntő többsége és az altiszti állomány több mint fele pedig rendelkezik komplex nyelvvizsgával.

Dr. Simicskó István bemutatta az egyetem hallgatóinak, hogy a honvédség milyen életpályamodellt képes nyújtani azoknak, akik ezt a hivatást választják.
„Versenyképes illetményt kell nyújtanunk katonáinknak, mert ez nekünk is érdekünk. 2019-re a korábbiakhoz képest összesen ötven százalékkal nő a honvédeink illetménye" – közölte a tárca első embere.

Hallhattuk, hogy a Zrínyi 2026 program első eleme is az, hogy megbecsüljük katonáinkat, illetve az, hogy az önkéntes tartalékos rendszert új alapokra helyezzük. Elmondta: tíz év távlatában az a cél, hogy húszezer önkéntes tartalékos legyen a rendszerben, mert „tartalék nélkül nincsen haderő".

„A sport és a haderő a két legjobb integráló szervezet. Súlyos hibát vétünk, ha az önkéntes tartalékos rendszer és a Honvédelmi Sportszövetség útján nem biztosítjuk a lehetőséget azoknak a honvédelem iránt érdeklődő fiataloknak, akik ugyan nem szeretnének például szerződéses katonák lenni, de valamilyen módon kapcsolódnának a sereghez. Szükségünk van a fiatalokra" – fűzte hozzá a tárcavezető.

Az előadás keretében az egyetemisták a Magyar Honvédség szerteágazó feladatrendszeréről összeállított kisfilmeket is megtekinthettek, és bepillantást nyerhettek a haderő nemzetközi missziós szerepvállalásába is.
A Pannon Egyetemen a honvédelmi ismeretek nevű tárgyat már régóta bevezették, és ebben a tanévben összesen 307-en választották.

Fotó: Rácz Tünde