Srebrenica: Jugoszlávia felbomlásának jelképe

Szöveg: Szűcs László | 2012. július 11. 8:39

A mai napon Srebrenicára emlékezik a világ: tizenhét esztendővel ezelőtt, 1995. július 11-én vonultak be a boszniai szerb csapatok az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított kelet-boszniai városba, ahol néhány nap alatt több mint nyolcezer embert mészároltak le.

A Srebrenicában lezajlott események sokkolták Európát! – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Juhász József (képünkön), az ELTE docense, Balkán-szakértő, hozzátéve: a bosnyák városban történtek meghatározták a XX. század végének történelmét, jelképévé váltak a Jugoszlávia felbomlását kísérő, 1992–1995 közötti fegyveres konfliktusnak.

„A boszniai háború sok mindennel szembesítette a világot, nemcsak a Jugoszláviában történtekkel, hanem a békefenntartás ellentmondásaival és következetlenségeivel, a nemzetközi közösség egyes államokkal és a konfliktusokkal szembeni viszonyával, valamint az állampolgárok iránti felelősségével" – fogalmazott a Balkán-szakértő aki szerint a háború rávilágított arra a dilemmára is, hogy az állami szuverenitás jegyében vajon meddig tolerálhatja a „külföld" az adott államnak a saját állampolgáraival szemben elkövetett tetteit.

Juhász József szerint nemcsak Srebrenicának, hanem az egész boszniai háborúnak nagy szerepe volt abban, hogy a második világháború után csak esetinek számító háborús bűntettek elleni bírósági ítélkezést mára már felváltotta az állandó büntetőbíróság. Ilyen szempontból a kelet-boszniai városban elkövetett mészárlás szimbolikus jelentősége sokkal nagyobb, mint önmagában a háborúban betöltött szerepe.

Tizenhét évvel ezelőtt, néhány nap alatt elsősorban a Srebrenicában élő férfiakat gyilkolták meg a várost elfoglaló szerb csapatok, a nőket és a gyerekeket pedig deportálták a bosnyák ellenőrzés alatt álló területekre. Hogy pontosan hány ember halt meg a népirtásban, azt a mai napig nem lehet tudni, hiszen még a közelmúltban is kerültek elő kisebb-nagyobb tömegsírok. A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy a boszniai háború idején eltűntek közül eddig hétezer srebrenicai áldozat személyazonosságát derítették ki a szakértők, de legalább kétszáz holttestet valószínűleg soha sem lehet majd azonosítani. Az áldozatok emlékére állított srebrenicai obeliszken pedig a 8372-es szám szerepel, azaz hivatalosan eddig ennyi áldozatról tudnak…

Másfél évtizede találgatja a világ, hogy vajon mekkora volt a térségben tartózkodó holland békefenntartók szerepe – mondta Juhász József, kiemelve: valójában nem az a kérdés, hogy a kicsit több, mint négyszáz, könnyű fegyverzettel felszerelt kéksapkás képes lett-e volna útját állni a gyilkosságoknak – már csak azért sem, mert mandátumuk nem a harcra szólt: a Srebrenicában történtek valójában a békefenntartás akkori konstrukciójának problémáira hívták fel a figyelmet. Bár az kétségtelen – húzta alá az ELTE docense –, hogy ha az ENSZ-katonák beengedték volna a táborukba a menekülőket, akkor ma jóval kevesebb halottról beszélhetnénk.

„Nem a négyszáz holland békefenntartó mondott csődöt tizenhét évvel ezelőtt Srebrenicában, hanem a korabeli békefenntartás konstrukciója" – összegezte az elmondottakat Juhász József.