Tíz emlékezetes film az ég katonáiról

Az alapfilm: minden bizonnyal minden idők leghatékonyabb reklámja az amerikai hadsereg és azon belül a légierő számára, emellett pedig a ‘80-as évek egyik meghatározó popkulturális alkotása. A forrófejű F−14-es pilóta, a vadászgépével Vietnamban lelőtt apja emlékével és árnyékával hadakozó Pete „Maverick" Mitchell (Tom Cruise) bekerül a haditengerészet legelitebb vadászpilóta-képzésére, ám eközben meg kell harcolnia saját démonaival és néhány hozzá hasonlóan öntelt és ambiciózus társával is. A filmben bemutatott repülős akciók jelentős részét szinte teljes egészében valós gyakorlatokon rögzítette a stáb. Noha mire a film moziba került, már a glasznoszty és a peresztrojka korszakát élte a világ, Tony Scott stábjának természetesen még nem sikerülhetett szovjet vadászgépeket szereznie a forgatáshoz. Így a képzeletbeli „MiG−28-asokat" a vásznon F−5-ösök „alakították". A Top Gun megítélése a maga idejében sem volt egyértelmű: a kritikusok sokat szidták a benne bemutatott idealizált világot és az érzelmi szál banális voltát is, ez azonban mit sem számított, a film 1986 legnagyobb bevételt hozó mozija lett: az Egyesült Államokban 177, világszerte összesen 353 millió dollárt kaszált, Tom Cruise pedig az évtized meghatározó szupersztárjai közé emelkedett. Nem mellékesen a premiert követően mintegy hatszorosára nőtt azok száma is, akik az amerikai haditengerészethez jelentkeztek. Mindezt maga Cruise egy pillanatig sem találta furcsának. „Egy kiképző egyszer azt mondta nekem a forgatáson, hogy csak négy foglalkozás közül érdemes választani: ezek a színész, a rocksztár, a vadászpilóta és az Egyesült Államok elnöke" − emlékezett vissza később.

Az angliai csata (The Battle of Britain, 1969)
Rendezte: Guy Hamilton
Főszereplők: Laurence Olivier, Michael Caine, Robert Shaw, Christopher Plummer, Trevor Howard

A ‘60-as évek egyik legnagyobb szabású háborús eposza, amelynek története már csak témájából adódóan sem szűkül le kizárólag a vadászpilóták életére, ám alaposságának, a korban úttörőnek számító technikai megoldásoknak és a szokás szerint parádés szereposztásnak köszönhetően a korszak abszolút sikerfilmjei közé tartozott. Guy Hamilton és stábja hosszú évek kutatómunkáját követően vágott bele a forgatásba, ami meg is látszik a több mint kétórás mozin, de még izgalmasabbá teszi mai szemmel is az alkotást az, hogy akkoriban még értelemszerűen szó sem lehetett komputergrafikáról. Vagyis a filmben a makettek mellett javarészt szintén igazi repülőgépek láthatóak, és a jelenetek többsége ki is állta az idő próbáját. A 1969-es és 1970-es év legmasszívabb mozisikerei közé tartozó Az angliai csata mellett szól továbbá az is, hogy karakterábrázolás szempontjából sem lehet belekötni, a sok szálon futó sztori pedig nem vész el a részletekben. Máig klasszikus – méltán. Csak azt sajnálhatjuk, hogy Magyarországon valami miatt lényegesen kevésbé ismert, mint például A leghosszabb nap vagy A piszkos tizenkettő.

Pearl Harbor (2001)
Rendezte: Michael Bay
Főszereplők: Ben Affleck, Josh Hartnett, Kate Beckinsale, Cuba Gooding Jr., Tom Sizemore

Amikor a ‘90-es évek végén Michael Bay, a popcorn-mozik egyik megalomán, trükkmániás guruja bejelentette, hogy a Bad Boys, A szikla és az Armageddon után az Egyesült Államok történelmének egyik legsajgóbb sebéről, a Pearl Harbor ellen intézett 1941-es japán támadásról kíván filmet forgatni, a legtöbben felhúzták a szemöldöküket: Bay? Háborús drámát? Pearl Harborról? Ugyan már… Aztán persze a bemutató után kiderült, hogy a rendezőnek esze ágában sem volt új fényben láttatni a traumatikus eseményeket, és pláne nem akart átmenni ismeretterjesztő üzemmódba: a háborús filmek Titanicjaként beharangozott Pearl Harbor ugyanolyan trükktechnikai parádét bemutató popcorn-mozi lett, mint elődei, benne sok robbanással, szívhez szólónak szánt szerelmi szállal és minden egyébbel, amit egy hollywoodi blockbustertől elvárhatunk. A kritika a földig ledöngölte a mozit történelmi hiányosságaiért, közhelyes forgatókönyvéért és rózsaszín sziruppal nyakon öntött elemeiért, de Bay mindezzel nem törődött: a Pearl Harbor 200 millió dollárt hozott Amerikában és összesen 450 milliót világszerte, így bevétel tekintetében megháromszorozta gigaköltségvetését. A filmbe azonban egy szempontból biztosan nem lehet belekötni, ez pedig – a rendező többi munkájához hasonlóan – az akciójelenetek látványossága és a trükkök fölényes volta.

Intruderek támadása (Flight of the Intruder, 1991)
Rendezte: John Milius
Főszereplők: Danny Glover, Willem Dafoe, Brad Johnson, Rosanna Arquette, Tom Sizemore

Mi történik, ha a háború egy pilóta számára – társa bevetés közben történt elvesztése miatt – személyes bosszúhadjárattá válik, és ennek érdekében önállósítja magát? Ezt a kérdéskört járja körül John Milius csúful megbukott 1991-es mozija, amelyben a vietnami háború emblematikus amerikai gépének számító A−6 Intruderek játsszák a főszerepet. Hollywood eleinte őszinte kíváncsisággal leste, mit hoz ki a Vietnam-témából az álomgyár kevés jobboldali kötődésű rendezője közé tartozó, igen megosztó figurának számító John Milius, ám végül mindenki megnyugodott: Milius nem egy okos, vitaindító drámát hozott ki az ígéretes alapötletből, hanem egy B-kategóriás csinnbumm-cirkuszt, ami annak rendje és módja szerint el is hasalt a mozipénztáraknál. A Hanoi elpusztítására induló Jake Grafton (Brad Johnson) és Virgil Cole (Willem Dafoe), illetve sziklaszilárd parancsnokuk (Danny Glover) története nem különösebben érdekfeszítő és nem is különösebben látványos: erre a listára is leginkább csak azért kívánkozik, mert Vietnamról Hollywoodban elsősorban „szárazföldi" központú filmeket forgattak.

Vasmadarak (Iron Eagle, 1986)
Rendezte: Sidney J. Furie
Főszereplők: Louis Gossett Jr., Jason Gedrick, Caroline Lagerfelt, Tim Thomerson, David Suchet

Egy igazi videotékás klasszikus, amit sokszor emlegetnek a szegény ember Top Gunjaként is, holott Tom Cruise filmjénél kerek négy hónappal előbb mutatták be az amerikai mozikban. A minden ízében hollywoodizált környezet mellett további párhuzam a két film között, hogy a főszereplő Doug Masters (Jason Gedrick) apja éppúgy vadászpilóta, mint Maverické, a bökkenő csak annyi, hogy a fiatalember jelentkezését elutasítja az amerikai légierő. Mivel azonban az idősebbik Masters fogságba esik egy kitalált arab országban, fia egy tapasztalt repülős (Louis Gossett Jr.) hathatós segítségével saját kezébe veszi a dolgokat, és akciót indít a kiszabadítására. A valóságtól totálisan elrugaszkodott sztori mellé a készítők aránylag látványos légi akciókat pakoltak, így a film összességében nézhetőre sikeredett, még ha jónak alighanem élő ember nem nevezné a Földön, főleg mai szemmel. A Vasmadarak – és 1988-as folytatása, az egy közös amerikai−szovjet akciót elmesélő Vasmadarak II – a rendszerváltás előtti Magyarországon is a VHS-klasszikusok közé tartozott, épp olyan közkézen forgó alámondásos gyöngyszem volt ez is a ‘80-as évek második felében, mint a Rendőrakadémia vagy Chuck Norris Ütközetben eltűnt sorozatának darabjai. (Később harmadik, sőt, negyedik folytatás is készült, de ezeket már említeni sem igazán érdemes, nemhogy megnézni).

Tűzróka (Firefox, 1982)
Rendezte: Clint Eastwood
Főszereplők: Clint Eastwood, Freddie Jones, David Huffman, Warren Clarke, Ronald Lacey

Clint

Eastwood 1982-es mozijának középpontjában egy kitalált szovjet szuperfejlesztés, a MiG−31 Firefox áll, amely minden radar számára láthatatlan, és gondolatvezérelt(!) fegyverrendszerekkel is rendelkezik. Érthető, hogy az amerikai kormányt igencsak nyugtalanítja az új repülő, így meg is kérik Mitchell Gant vietnami veteránt (Clint Eastwood), hogy legyen olyan kedves és lovasítsa meg a prototípust. Mivel azonban a KGB megneszeli az akciót, mindez természetesen korántsem lesz olyan egyszerű… A Tűzróka nem szolgál tömeges légiharc-jelenetekkel, ám technikailag a maga idejében egyedi bluescreen-megoldásaival felkeltette a szakma figyelmét, és noha a kritika rettenetesen utálta, a nézők tódultak rá a mozikba, így végül 1982 sikerfilmjei között zárt. Magyarországon természetesen ez a film is elsősorban a videópiacon futott be jelentős karriert.

Memphis Belle (1990)
Rendezte: Michael Caton-Jones
Főszereplők: Matthew Modine, Eric Stoltz, Tate Donovan, D.B. Sweeney, Billy Zane

1943-at írunk, Európa egét bombázók százai szántják nap mint nap. Az amerikai egységekre vonatkozó szabályok szerint amelyik legénység letudta a huszonöt bevetést, annak számára befejeződött a szolgálat. A Memphis Belle személyzete abban reménykedik, utolsó akciójuk valami rutinszerű feladat lesz, ám keservesen csalódniuk kell, amikor egy Brémánál álló fegyvergyár ellen küldik őket. A szóban forgó B−17-es tényleg létezett, de Michael Caton-Jones mozija csak lazán követte a valóságban megtörtént eseményeket: inkább egy laza szórakozást nyújtó háborús akciófilm, mintsem igazi mérföldkő, tény azonban, hogy a benne szereplő eredeti és átalakított B−17-eseket így is élmény látni. A közönség ennek megfelelően reagált rá: gyártási költségeit behozta, de minimális profitot termelt a készítőknek. Mára leginkább az elfeledett filmek sorát gyarapítja, pedig a főszereplők közül Matthew Modine, Billy Zane és Sean Astin később A-kategóriás produkciókban is többször megfordultak.

Air America (1990)
Rendezte: Roger Spottiswoode
Főszereplők: Mel Gibson, Robert Downey Jr., Nancy Travis, David Marshall Grant, Ken Marshall

Sajátos darab, hiszen nem vadász- vagy bombázópilótákról szól, hanem a CIA valóban létezett titkos szállítójáratairól, amelyek Air America néven működtek, és fegyvert, illetve egyéb nélkülözhetetlen eszközöket szállítottak a vietnami fronton harcoló katonáknak Laoszon keresztül. Néha azonban még a tapasztalt fuvarozókat is érik meglepetések… Roger Spottiswoode filmje elsősorban a kalandos oldalról fogta meg a komoly témát, és a pergő forgatókönyv, illetve a látványos akciók mellett jelentős mértékben Mel Gibson és Robert Downey Jr. remek alakításainak köszönhetően mit sem vesztett fényéből az elmúlt több mint két évtizedben. Ennek ellenére a maga idejében elsősorban a videópiacon lett sikeres, az amerikai mozikban még gyártási költségeit sem hozta be, pedig Mel Gibson a Halálos fegyver sorozatnak köszönhetően ekkor már Hollywood nagy sztárjai közé tartozott.

Lopakodó (Stealth, 2005)
Rendezte: Rob Cohen
Főszereplők: Josh Lucas, Jessica Biel, Jamie Foxx, Sam Shepard, Joe Morton

A hidegháború végével mintha a harci repülős filmek csillaga is leáldozott volna. Rob Cohen 2005-ben megpróbálkozott belemászni ismét a témába: sci-fi akciómozija középpontjába egy teljes egészében mesterséges intelligencia vezérelte harci repülőgépet, az EDI-t állította, amely egy villámcsapás következtében önállósítja magát, és elszabadulva saját készítői ellen fordul. A teljes világon át zajló üldözés során a tesztpilótáknak sikerül megfékezniük a gépet, amely aztán a stáblista végén mégis élőnek látszik. De hogy valóban az-e, azt már sajnos soha nem tudhatjuk meg, a film ugyanis hatalmasat bukott a mozipénztáraknál: 135 millió dolláros gigaköltségvetésének még a felét sem sikerült behoznia világviszonylatban, így Hollywoodban azóta is erősen kerülik a légierő és a vasmadarak témakörét. A bugyuta forgatókönyvről tényleg nem lehet túl sok jót mondani, de a filmben azért akadtak látványos megoldások, ezt mindenképpen el kell ismerni.

Tűzmadár-akció (Fire Birds, 1990)
Rendezte: David Green
Főszereplők: Nicolas Cage, Tommy Lee Jones, Sean Young, Brian Kestner, Bert Rhine

A helikopterek valamiért sosem kerültek annyira a filmesek érdeklődésének homlokterébe, mint a repülők, ráadásul Hollywood legismertebb helikopteres akciómozija, az 1983-as Kék Villám is egy rendőrségi szuperforgószárnyas történetét mesélte el. A vásznon egészen 1990-ig kellett várni arra, hogy a harci helikopterek pilótái is megkapják, amit megérdemelnek: David Green filmjében dél-amerikai drogkartellek felszámolására induló gépek állnak a fókuszban, és már önmagában az AH–64 Apache-ok látványáért érdemes megnézni egyszer. Még akkor is, ha filmként egyébként a két későbbi Oscar-díjas színész, Nicolas Cage és Tommy Lee Jones főszereplése dacára sem különösebben erős, és a mozipénztáraknál is megbukott (Magyarországon az HBO mutatta be először). Érthető módon ezek után a helikopteres témával sem foglalkoztak túl sokat az álomgyárban: Ridley Scott 2001-es A sólyom végveszélyben (Black Hawk Down) című filmjében ugyan kiemelt szerepet kaptak, de nem célirányosan ezekről szólt a mozi.