Újra kell írni a szabálykönyvet

A környezet – legyen az geopolitikai, biztonsági vagy üzleti -, amiben élünk egyre dinamikusabb, változékonyabb, vagyis kaotikusabb. Ez egyszerre sújtja azokat, akik gerillák ellen küzdenek Afganisztánban, s azokat, akik egy cég nemvárt válsághelyzetét próbálják kezelni. A kulcsszó mindkét esetben az adaptációs képesség, amelyre az elkövetkező évtizedekben – mind globális felmelegedés, mind pedig a technológia rohamos fejlődése miatt – egyre nagyobb szükségünk lesz. Porkoláb Imre A stratégia művészete című könyvében (a kötet a Szervezeti innováció kiszámíthatatlan üzleti környezetben – Szun-ce gondolatai alapján alcímmel jelent meg) arra vállalkozik, hogy bemutassa: a több mint 2500 évvel ezelőtt élt író-stratéga meglátásai ma különösen jól használhatók.

„Amikor kezembe került a Háború művészete – jó huszonöt évvel ezelőtt – nem értettem a mondanivalóját. Végül a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságán eltöltött hét évem alatt kezdett kibontakozni előttem egy stratégiai koncepció, ami a jelek szerint nemcsak a biztonságpolitikában, de minden bürokratikus nagyvállalatnál sikerrel alkalmazható, s ekkor találkoztam megint a könyvvel" – mondta a lapunknak adott interjújában az ezredes. Ekkor – folytatta – csodálatos dolog történt, Szun-ce gondolatai újra aktualitást nyertek benne, s rájött, a korra oly jellemző kiszámíthatatlanságat is kezelni lehet a segítségükkel.

A katonai terminológiában csak VUCA környezetként ismert fogalmat – amely a volatile (gyorsan változó), uncertain (kiszámíthatatlan), complex (bonyolult) és ambigous (bizonytalan) szavakat takarja – általában a különleges műveleti katonák használják. Éppen egy ilyen környezetben kell ugyanis megállniuk a helyüket, s Porkoláb Imre meglátása szerint ez kiválóan használható az üzleti életben is. Ez a szemlélet tükröződik vissza Szun-ce gondolataiban vagy tanácsaiban is, s azokon keresztül könnyen bemutatható, hogy mit is takar a VUCA. A kor üzleti környezete ugyanis nagyon hasonlít ahhoz a helyzethez, amikor a bevett szabályok szerint „játszó" hadseregnek egy gerillaharcmodort folytató ellenséggel kell felvennie a harcot. A begyakorolt harcászati módszerek, s a gondos tervezés mit sem érnek egy olyan ellenséggel szemben, amely nem olvasta, vagy direkt nem tartja be azt a szabálykönyvet, amihez mi ragaszkodunk.

„A könyvben is arra mutatok rá, hogy négy stratégiai összetevőre van szükség, s ebből az első a tradicionális értelemben vett stratégia. Tehát az a bürokratikus szemlélet, amit mi az elmúlt 150-200 évben tökélyre fejlesztettünk igenis hasznos, s nagyon nagy szükség van rá manapság is, de én azt próbálom népszerűsíteni a könyvben, hogy ki kell szélesíteni a stratégiai opciók tárházát, s egy koktélt kell keverni". Ez azt jelenti, hogy három másik összetevőt is figyelembe kell venni ahhoz, hogy sikeresek lehessünk a mai üzleti versenyben: a stratégiai előrelátást, a sebességet és a tempót, illetve a stratégiai hálózatokat. A hangsúly a szervezeti tanuláson van, amely hosszú távon kiküszöböli az állandó válságmenedzselést, amely komoly erőforrásokat von el egy adott szervezettől. „Szervezeti tanulás nélkül fejlődés sincs, és a jelenlegi viszonyok között, illetve ebben a versenyhelyzetben – legyen szó katonai vagy üzleti területről – óriási szükség van erre a szemléletre" – hangsúlyozta a szerző.

Az üzleti mellett manapság a biztonsági környezet is átalakulóban van, és minden nemzetállamnak fel kell készülnie, hogy megvédje magát, erről szól a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program vagyis a Magyar Honvédség modernizációja. Ugyanakkor ebben az esetben az adaptációt az jelenti, hogy a fejlesztések – amelyek a kormány teljes támogatását élvezik – egy rendkívül komplex rendszerben lesznek sikeresek: a civilek bevonása az önkéntes tartalékos rendszerbe, a hazai fegyvergyártás, sőt a nemzeti védelmi ipar fejlesztésével összekapcsolódó kutatás-fejlesztés elindítása mind azt jelzik, hogy nemcsak a technikai eszközök újulnak meg, hanem a szemlélet is megváltozik. „Én is úgy gondolom, hogy óriási kihívás előtt állunk, és ennek az első lépéseit már láthatjuk. Erre jó példa a budaörsi repülőtéren nagy sikerrel megrendezett katonai bemutató, ahol sok tízezren voltak jelen, és mindenki láthatta, hol tart most a haderőfejlesztés" – mondta.

Porkoláb Imre ezredes a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, felderítőtiszt szakon diplomázott, majd elvégezte a 270 éves múlttal rendelkező Sandhursti Királyi Katonai Akadémiát, és elnyerte a legjobb hallgatónak kijáró, a Királynő által adományozott tiszti pálcát. 2003-ban hadszíntéri szolgálaton részt vett az Iraki Szabadság műveletben, majd a Magyar Honvédség különleges műveleti képességének megalakításában tevékenykedett. Magyarországról elsőként diplomát szerzett a Gerillahadviselés és Terrorizmus elleni harc szakirányon az USA Haditengerészeti Posztgraduális Iskolájában és doktori fokozatot szerzett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. 2015-ben elvégezte a Harvard felsővezetői tanfolyamát (Nemzetközi Biztonságpolitika szakon), illetve a Stanford Szervezeti Innováció szakát. Az ezredes most kiadott könyve a HVG Könyvek gondozásában jelent meg, ahogy a korábbi, a 2016-os Szolgálj, hogy vezethess című kötete is.