Afganisztán szívében
Szöveg: Trautmann Balázs | 2012. június 11. 11:17Van valami megnyugtató abban, ha az ember a madárcsicsergés helyett egy leszállásra készülő Il-76-os teherszállítógép hajtóműveinek dübörgésére ébred fel. Ez például azt is jelenti, hogy már nem közvetlenül a kabuli nemzetközi repülőtér (KAIA) sátortáborának leghangosabban, éjjel-nappal működő generátora mellett felhúzott sátorban lakom, hanem néhány kilométerrel odébb…
Galéria
Bízva a gépkocsik páncélozásában és vezetőik rutinjában, helyismeretében, az aggódás helyett a rácsodálkozást választottam. Magyarországon ritka látvány a téglával púposra megrakott teherautó, ahol a téglarakomány tetején még ketten guggolnak több méteres magasságban, a legteljesebb nyugalomban, 60–70 kilométeres sebességnél. Meglepő, de kevés a baleset, így a magyarokra is leginkább a dobálódzó gyerekek jelentették eddig a legnagyobb veszélyt. Télen hógolyó szállt a Toyota felé – nyáron tégla.
Ebben a táborban nemcsak a logisztika (CSS) települ, hanem a központi régióparancsnokság, a Regional Command Central is. A 7-es számú főútvonal közvetlen közelében lévő zsúfolt, leginkább francia, német, portugál és török katonákkal benépesített tábort legutoljára április 15-én támadták meg egy szomszédos, a tábor kerítésénél magasabbra épített házból, illetve a kapunál próbálkoztak ezzel egy időben RPG-kkel lyukat robbantani és betörni a tábor területére. A támadást az ISAF túlereje segített visszaverni. Érdekesség, hogy az akkor alaposan „lelakott", az incidens idején még csak félkész, többemeletes ház mára a befejezés előtt áll. A rombolás miatt átadott kompenzációnak köszönhetően a környék egyik legszebb, csempével és üveggel borított épületévé vált. Érdekes példája ez annak a mondásnak, hogy a háború nagy üzlet…
Erre a mentorálási, oktatási feladatra nagy szükség van, hiszen 2014 után már saját lábra áll Afganisztán és hadereje. Márpedig nincs működőképes hadsereg logisztika nélkül, ahogy azt a Kabulban működő Combat Service Support School iskola parancsnoka, Pairverz alezredes is jelezte.
Igaz, a tapasztalatok szerint a logisztikai feladatokat az afgánok nagyon szívesen hagyják az ISAF-re, de ezen változtatni kell. Erről már Thomas Seifert ezredes, a GAFTAG CSS afgán parancsnokának mentora beszélt nekünk, aki végig is vezetett minket a jelenleg a DMS-ben (Driver Mechanic School) működő iskolán. Az itt indított tanfolyamokon tiszthelyetteseket, tiszteket is képeznek, s a keretszám legfeljebb 25 százalékát a védelmi és a belügyminisztérium megállapodása alapján az afgán rendőrség (ANP) soraiból töltik fel. Így a gépjárművek javítását oktató, a német segítségnek köszönhetően jól felszerelt műhelyben is többféle egyenruha fogadott minket.
Az oktatás természetesen a három használatban lévő járműtípusra koncentrált, a HMMWV-kre, a Ford Ranger platós könnyű terepjárókra és az International tehergépkocsi-családra. Az emeletet már a számítógépek uralták: az AHRIMS humánerőforrás-menedzselő számítógépes rendszer használatát sajátították el a kilenchetes tanfolyam résztvevői. Bár a rendszer még nem jutott el az afgán hadsereg minden alakulatához − ezért egyelőre nem is lehet összefüggő, egységes HR-es hálózatról beszélni −, a cél ennek kiépítése és üzemeltetése, az ország történelmében elsőként. A feladat nehézségét jól jellemzi, hogy gyakorlatilag a nulláról kezdve történik a HR-es feladatok elvégzésére kijelölt, ilyen területen korábban soha nem dolgozott afgán katonák képzése. Az első öt hét a „személyügyi" alapoké, a bevezetésé, majd kéthetes intenzív informatikai képzés következik. Ezt követően az utolsó két hét haladó képzése során már az AHRIMS használatát gyakorolják.
A nagykövet a síremlék mellett felidézte a sírt újból megtaláló és azt rendbe hozató, 2004-ben Kabulban szolgált Könnyű Gyalogzászlóalj szerepét.
Bár az akkori, legendás bátorságáról ismert (hiszen a tálib rezsim idején egy keresztény temető őrzése és ápolása nem éppen konfliktusmentes feladat) temetőgondnok elhunyt már, egyik fia továbbra is a jellemzően brit, német, orosz és más nemzetiségű katonasírokat rejtő, kicsiny temető gondozását végzi.
Fotó: Dévényi Veronika
További képekért kattintson galériánkra!