Az első lépés – Afganisztánból jelentjük

Nem is akárhogyan: az utazómagasságon jeges hideget fújó hűtőrendszer bizony próbára tette a „lenti" időjárásnak megfelelően öltözött, vékony zubbonyban és repeszálló mellényben utazó katonákat. Igaz, ez még mindig több volt, mint az a póló, amiben nekem sikerült a gépre ülnöm, közvetlenül az egyik légbefúvónyílás elé. Régen örültem ennyire a 40 foknak és a pornak, ami a rámpa lenyitása után támadta meg a kéthajtóműves gép rakterét…

A hosszas nekifutás után felszálló gép hamar elérte a kényelmes utazómagasságot. Az elszundikáló utasokat viszont hamar felébresztette a magasságát gyorsan veszítő repülőgép néhány élesebb fordulója. Bár most a leszállás során a repülőgép önvédelmi konténereiből nem indult infracsapda, a meredek besiklás során a gép hosszú percekig kígyózó mozgással repült – vélhetően nem a pilóták jókedvéből. A meredek, dobhártya-ropogtató besiklás után egy apróbb visszapattanást követően máris a betonon gurultak a kerekek.

A hazautazókat – csakúgy, mint a már két napja megérkezett Mi-17 Air Advisory Team 3. váltásának katonáit – a Nemzeti Támogató Elem fogadta. A katonák egy lépéssel még közelebb jutottak a szeretteikhez, otthonaikhoz.

Fotó: Dévényi Veronika

További képekért kattintson galériánkra!